Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-21
26 A koszovói szerbek helyzete precedens lehet "A nemzetközi közösség részvétele a koszovói autonómia megteremtésében olyan precedenst teremthet, amely összhangban van azzal, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részét, egyben a nemzetközi együttműködés tárgyát képezik" – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, miután Németh Zsoltta l, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnökével tárgyalt. "Nem a független Koszovó, hanem a mitrovicai és a többi szerb közösségnek biztosítandó autonómia lehet példaértékű" – mondta Németh. Szerinte Magyarországon egye tértés van abban, hogy támogatni kell a határon túli magyarok területi és kulturális önrendelkezési törekvéseit. J. Garai Béla, Újvidék vissza Slota autókat tört fel és lopott harminchét éve Ján Slota fiatalkorában autókat tört fel Ausztriában – állította a Markíza kereskedelmi televízió híradója a kommunista Állambiztonsági Szolgálat (StB) aktáira hivatkozva. Ján Slota 1971ben négy társával Csehszlovákiából Ausztriába disszidált, de ő és Jozef Rendek négy nap múlva meggon dolták magukat, és hazatértek. Tiltott határátlépésért Slota akkor felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A Markíza televízió híradója úgy tudja, hogy Slota apja önként jelentkezett az StBnél ügynöknek. Az akták szerint azt állította, hogy fia ausztriai t artózkodása idején autókat lopott. Slota nem kívánt nyilatkozni az ügyben, a Szlovák Nemzeti Párt által kiadott nyilatkozatban az áll, hogy "korábban mindent elmondott a sajtónak emigrációjáról, így arról már nem kíván nyilatkozni". A párt szerint egyesek azért húznak elő évtizedes ügyeket, hogy a Mikulás Dzurinda vezette SDKÚn belüli viszályokról eltereljék a figyelmet. Egy szlovák bulvárlap arról számolt be, hogy a Slotával együtt disszidáló, majd visszatérő Jozef Rendek később bányászinasokból és bányá szokból szervezett bűnszövetkezetet, majd Privigye és Zsolna környékén több rablást is végrehajtottak. Az StB speciális nyomozócsoportot hozott létre a banda felszámolására, és 1979ben sikerült a tagjait rács mögé juttatni, csak a haveli amnesztiával szab adultak. Hogy Slota ebben az időben kapcsolatban állte Rendekékkel, nem lehet hitelt érdemlően bizonyítani, ugyanis az StB dokumentumai nem kerültek elő teljes terjedelmükben. vissza Kocur László, Pozsony Jelzésérték Krón ika.ro 20080321 Hosszasan lehet vitatkozni arról, érdemese összekötni a koszovói függetlenedést a székelyföldi autonómiatörekvésekkel – illetve, hogy értelmezhetőe Koszovó „egyedi” példája az önrendelkezés általánosabb kérdéskörének kontextusában. Gö ncz Kinga külügyminiszter nyilatkozatai alapján a magyar külügynek nem akaródzik semmiféle kapcsolatot teremteni a két, különböző igényekkel fellépő népcsoport hasonló tőről fakadó törekvései között. Koszovó nem Székelyföld, a fegyveres erőszak nem egyenlő a békés autonómiaköveteléssel. Ezzel alapvetően nem is lenne probléma, ha valóban elvi jellegű álláspontként lehetne kezelni. A magyar külpolitika visszafogott, mérsékelt problémakezelésében azonban – az elmúlt évek rosszízű tapasztalatait figyelembe véve is – tetten érhető egyfajta tétovaság, koncepciótlanság; láthatóan nem nagyon tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, amely a délszerbiai tartomány – valljuk be – precedensértékű önállósodása következtében előállt. Némiképp rosszmájúan fogalmazva: meglepő , hogy Magyarország elismerte Koszovó függetlenségét, és nem várta ki, amíg az EU összes tagállama hasonlóképpen cselekszik. A magyar külpolitikai kurzussal ellentétben Szerbia meglehetősen radikálisan kezeli a kérdést, ami részükről teljességgel érthető is. Nem szívesen állítjuk olvasóink elé pozitív példaként a szélmalomharcot folytató szerb kormányt, de budapesti nagykövetük visszahívása olyan jelzés, amely a délszláv ország következetességét jelzi – ebben a helyzetben egyszerűen nem tehetnek mást. Érde mes összevetni ezt az attitűdöt például a magyar külpolitika Szlovákiával kapcsolatos „langyos” magatartásával: talán nem vagyunk egyedül azzal a véleménnyel, hogy a felvidéki magyarok elleni „hivatalos” atrocitások miatt régóta megfontolandó a pozsonyi ma gyar nagykövet hazarendelése. És mindenekelőtt egy gyors reagálású, kezdeményező típusú, határozott nemzetstratégia kimunkálása – amely képes jelzésértékű cselekvésre. vissza
