Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-04
22 Európai Unió létrehozásáról szóló – Amsterdami Szerződés sel kiegészített - Maastrichti Szerződéssel, annak 6 (F) cikk (1)(2) bekezdésével. A maastrichti szerződés 6. (F) cikk (2) bekezdése szerint „az unió tiszteletben tartja az alapvető jogokat, amint azokat az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4.én kelt Európai Egyezmény biztosítja, és amint azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból fakadnak". Ekként a Benešdekrétumok és az SzK NT határozat által sérül az uniós szerződés is. A másik érv az apolegetikuso k oldalán az, hogy ez már jogtörténet, a dekrétumok alapján nem jönnek létre új jogviszonyok. Amikor az a válasz, hogy már nem alkalmazzák a Benešdekrétumokat, akkor fel kell tenni a kérdést: mi a helyzet a Csehországban ragadtakkal, a kitoloncoltakkal, a z anyanyelvi oktatást évekig nélkülöző egykori gyerekekkel, a vagyonelkobzást jóvá tevő kárpótlás elmaradásával, az 19451948as években bekövetkezett jogfosztást ma is megváltoztathatatlannak tekintő jogértelmezéssel és a tulajdoni igényeket és a vagyoni kárpótlást elutasító bírói ítéletekkel? Hogyan lehet az, hogy egy európai uniós országban, háborús és népellenes (emberiség elleni) bűncselekmények elkövetői büntetlenséget élvezzenek? Ezek a gyalázatos intézkedések tehát ma is élnek, napjainkban is hatnak . Lehet persze, hogy nem mindig az ún. hatályos törvénygyűjteményekben, de a tulajdoni lapokon, az egyesületek vagy a cégek nyilvántartásában, a magyarság kollektív tudatában mindenképpen és megerősítésük kifejezi azt, hogy miként is viseltetik a mai Szlov ákia a magyar nemzeti kisebbséggel, és milyen jövőt szán a magyaroknak (pl. névhasználat, hegyvidéki települések pozitív költségvetési diszkriminációja, nyelvhasználat a hivatalos eljárásokban stb.) Hangsúlyozni kell, hogy - minden szlovák törekvés ellen ére - a Benešdekrétumok nem a békerendszer részei, hanem egy ördögi nemzetállami akció az őshonos kisebbségek felszámolására. Több mint 60 évvel a II. világháború befejezése után egyébként sincsenek vesztesek és győztesek, csak jogsértők és áldozatok – az az emberek. A fentiek alapján: alulírottak, mint az Európai Unió polgárai, illetve nem uniós országok demokratái azzal az alábbi Petícióval Fordulunk az Európai Unió Parlamentjéhez, hogy a volt Csehszlovák Köztársaság magyar és német nemzetiségű polgár ainak 19451948as években történt meghurcolása és az ezzel összefüggésben ma is élő joggyakorlat miatt Kérjük, hogy a Parlament tűzze napirendre a Benešdekrétumok, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa és egyéb a (cseh)szlovák hivatalos szervek által a kérdéses időszakban alkotott – és a magyar és német kisebbséget súlyosan diszkrimináló jogszabályok ügyét. Ennek során vizsgálja meg azok európi uniós jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét. Alulírottak, az igazságosság és az emberi jogok védelme irán ti elkötelezettségünk alapján kérjük Szlovákia (a volt Csehszlovák Köztársaság alkotórésze) magyar és német nemzetiségű polgárainak – 19451948 években történt meghurcolásuk miatti - erkölcsi és anyagi kárpótlását, az emberi áldozatok, fizikai szenvedések, illetve a kisebbségi (vagy a kisebbségek életében fontos szerepet játszó) társadalmi szervezeteket (beleértve a "közületeket" és egyházakat), vállalkozókat és magánszemélyeket sújtó anyagi veszteségek következményeinek hathatós enyhítését! Aláírásunkkal t ámogatjuk a magyarszlovák megbékélés eszméjét is, és mindazon mozgalmakat és civil szervezeteket (pl. a Never Again Polgári Társulás és a csatlakozott felvidéki civil szervezetek petíciója), amelyek felemelik szavukat e jogtiprás továbbélése és legitimálá sa ellen. Kérjük, hogy a Parlament határozatban szólítsa fel Szlovákiát, hogy a még hatályban lévő inkriminált jogszabályokat – beleértve az 1948. február 25.e előtt jogellenes cselekedetek miatti kártérítést kizáró törvényt is - dereguláció útján helyez ze hatályon kívül. Továbbá, ezen jogszabályok illetve a hatályban nem lévők miatti joggyakorlat, a Szlovákia (a volt Csehszlovák Köztársaság alkotórésze), illetve a volt Csehszlovák állam által elkövetett bűnök vonatkozásában pedig kövessék meg a szlovákia i magyarságot és németséget, illetve fizessenek méltányos kártérítést számukra a vagyonelkobzások és a lelki megpróbáltatások miatt. Szlovákia vonja felelősségre a még életben lévő és a tárgyi, emberiség elleni bűntetteket elkövető állampolgárait.