Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-04
13 És egyáltalán nem azért, mert a z ügy spiritus rectora Szili Katalin; márpedig az ő kezdeményezéseit bizonyos körökben (főleg éppen a saját táboron belül) okkal, ok nélkül fenntartásokkal szokták kezelni. Ezt vélhetőleg most sem ússza meg teljesen a házelnök - ezt vetíti előre az SZDSZ k ívülmaradása a négypárti egyetértésen. Pedig adott esetben azért nem ártana a jóhiszeműség és a fenntartások némi jegelése. Az indítványnak ugyanis már a kezdeteknél megvolt a maga racionalitása, sőt érzelmi töltése is; ez utóbbi nemzetpolitikai kérdésekbe n nem feltétlenül elítélendő. Főleg nem olyan körülmények között, amikor a határon túliak még mindig őriznek magukban tüskéket a kettős állampolgárságról tartott népszavazás kimenetele, vagy a MÁÉRT megszűnése miatt. Az új fórum az ötletgazdák szándéka sze rint elsősorban nekik szól: szélesíteni igyekszik a magyarmagyar párbeszéd kereteit. Erre láthatóan van igény, és szükség is lehet rá - már ha az Országgyűlés nem aránytévesztő módon jelöli ki menet közben az új intézmény működésének határait. Ez nem lesz könnyű feladat, mivel a körvonalazódó terep némiképp ingoványosnak tetszik. Haszna pedig nyilván csak akkor lehet a KMKFnek, ha a kormánnyal együttműködve válik fórumává a magyarmagyar stratégiai ügyek közös vizsgálatának. Van is rá esély, hogy a KMKFb ől nem válik MÁÉRT, pedig ettől láthatóan tartanak egyesek. Az "elődintézmény" Fidesztúlsúlya vitathatatlanná vált utolsó éveiben - csakhogy azóta valamelyest változtak az erőviszonyok. Gyurcsánynak jelenleg már van oka úgy vélekedni, hogy szót tud érteni Markó Bélával, Pásztor Istvánnal, netán még Csáky Pállal is. Mindez közrejátszhat abban, hogy a kormány berzenkedés nélkül tudomásul veszi a KMKF létrejöttét. Ám nyilván nem szeretne újabb kedvezménytörvénybotrányt, amikor is a szomszédoknak és Európán ak egyaránt volt néhány keresetlen szava az anyanemzet és a kisebbségei közötti közjogi kapcsolatok ügyében. Éppen elég ahhoz, hogy az Országgyűlés átgyúrja a jogszabályt. Európa - az Ahtisaariterv és Koszovó megszületése után - ezúttal talán már edzett ebbnek bizonyul egy kisebbséget érintő magyar jogszabály esetében. Ugyanez viszont nem tételezhető fel a szomszéd kormányokról; legfeljebb az új magyar fórum körüli zaj szintje bizonytalan még. De még ha nemzetközi üggyé terebélyesedne is a tegnap jóváhagy ott magyar jogszabály, a kormány tulajdonképpen akkor is moshatná kezeit. Mivelhogy - bármilyen cinikusan hangozzék is - a hunyó akkor sem ő lenne. Hanem az Országgyűlés. vissza Bush Koszovóba utazik? Népszabadság • Hírössz efoglalónk • 2008. március 4. George W. Bush amerikai elnök hamarosan a nagyhatalmak államfői közül elsőként ellátogat a február 17e óta független Koszovóba - közölte az MTI tegnap Hasim Thaqi koszovói elnök környezetéből származó forrásokra hivatkozva . A Bushlátogatást hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, de lehetőségét már a horvát sajtó is felvetette. Értesülések szerint az amerikai elnök útját a Szerbiáról levált tartományba április elejére ütemezik. Várhatóan a NATO bukaresti csúcstalálkozó ja (április 24.) utáni zágrábi Bushlátogatás keretében kerítenek utazik az amerikai elnök Koszovóba. A szerb vasúttársaság eközben tegnap, kilenc év után saját hatáskörébe vonta Koszovó két fő északi vasútvonala egyikét. A bejelentés előtt pár órával a Pristina mellől induló, s DélSzerbiát keresztülszelve Belgrádba tartó fővonal egyik állomásán a szerb vasutasok megállítottak egy személyszállító vonatot, a mozdonyt lekapcsolták, és közölték, nem hajlandók a koszovói vasúttársaságnak dolgozni. A koszovó i szerb ortodox egyház vezetője, Artemije püspök pedig megtiltotta alárendeltjeinek, hogy kapcsolatot tartsanak az EUmissziójával, az albán intézményekkel, s a Koszovót elismerő országok képviselőivel. A belgrádi koalíció fenntartása mellett döntött a h ét végén a legerősebb kormányerő, a Demokrata Párt (DS) főtanácsa. Borisz Tadics államfő és az általa vezetett párt irányító testülete nem szánta rá magát arra, hogy szakítson Vojiszlav Kostunica miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártjával (DSS) és szövets égeseivel. Ha ezt megteszi, már tavasszal idő előtti parlamenti választást kellett volna tartani. Tadics Kostunicának üzent, amikor elutasította a koszovói függetlenséget elismerő országokkal a diplomáciai kapcsolatok felmondását. Szembeszállt azzal a véle ménnyel is, miszerint Szerbián segít, ha gazdaságilag Oroszország, Kína, s más, az EU és az USA ellensúlyát képező, Koszovó ügyében Belgrádot támogató országok felé orientálódik. Mint mondta, Szerbia a
