Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-04
11 Traian Băsescu február 22.25. között több napos kovásznai látogatásán, a Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésen hangsúlyozta: egyetl en olyan autonómiatörekvést sem tart megvalósíthatónak Romániában, amely nem tartja tiszteletben a jelenlegi alkotmányos előírásokat. Szerencsésebb a közigazgatási – tehát nem etnikai alapú – autonómiát decentralizációnak nevezni – hangsúlyozta Kovászná n az államfő. (hírszerk.) vissza SZARKA LÁSZLÓ, A. NAGY ÉS HRUBÍK AZ OKTATÁSI TÖRVÉNY ELLEN Bumm.sk • 2008. 03. 03. Közös állásfoglalást juttatott el Dušan Čaplovič kormányalelnöknek, illetve az általa vezetett nemzetisé gi tanácsnak Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének elnöke, Hrubík Béla, a Csemadok elnöke, valamint A. Nagy Lászó a szlovák parlament emberjogi és nemzetiségi bizottságának MKPs elnöke. Ebben a kormány oktatási reformot c élzó törvénytervezetének visszavonását és a nemzetiségi oktatásügy kérdéseiben magas szintű szakmai tárgyalássorozat beindítását javasolják. A közös állásfoglalás 14 pontjában indokolják meg, miért lenne kívánatos az oktatási törvénytervezet visszavonása , illetve átdolgozása, elsősorban a magyar nyelvű iskolákat érintő részeit illetően. Többek között rámutatnak, hogy a szlovák alkotmány szerint a kisebbségeknek joguk van saját nyelvükön művelődni, azt használni a hivatalos ügyintézés során és joguk van részt venni a nemzeti kisebbségeket érintő kérdések megoldásában. Idéznek a Szlovákia által is ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájából, melyben az aláíró országok többek között vállalták, hogy politikájukban, jogrendszerükben és gyakorlatukban elismerik a regionális vagy kisebbségi nyelveket, mint a kulturális gazdagság megnyilvánulását, tiszteletben tartják a kisebbségi nyelveket használó emberek földrajzi területét, és ezt nem szabdalják szét adminisztratív intézkedésekkel. A Ch artában ugyancsak szerepel, hogy meg kell könnyíteni a kisebbségi nyelvhasználatot a nyilvános kommunikációban. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az oktatási minisztérium megsérti a Chartát, am ikor figyelmen kívül hagyja a magyar kisebbség képviselőinek kérését, javaslatait, véleményét, holott ennek szükségessége is szerepel a Szlovákia által aláírt európai dokementumban. Szarka László, A. Nagy László és Hrubík Béla leszögezik, hogy az oktatási törvényt előkészítő bizottság célja a kisebbségi iskolák nyelvi profiljának megváltoztatása, és az államnyelv előtérbe tolása a magyar nyelv kárára. Rámutatnak, hogy a magyar iskolák már eddig is nehezebb helyzetben voltak a szlovák iskolákhoz képest a ma gasabb óraszám miatt. Szerintük az ország vezetőinek állításaival ellentétben – miszerint megőrzik az előző ciklus alatt kialakult status quot – egyértelműen észrevehető az oktatási minisztérium azon igyekezete, hogy megváltoztassa a jelenlegi állapotot . A legsúlyosabb hiányosságnak azt tartják, hogy sem elméletileg, sem szakmailag nem tisztázott, valójában mi a célja a kisebbségi nyelven való oktatás megváltoztatásának. Leszögezik, hogy a szlovák nyelv óraszámának megemelése önmagában nem eredményez mű ködőképes kétnyelvűséget a kisebbségek körében. Hozzáteszik: a kisebbségek számára a jövőben is az anyanyelv marad az elsődleges kommunikációs eszköz. Az aláírók megjegyzik, hogy a magyar iskolákban használatos szlovák nyelv tankönyvek elavultak, nagy ré szüket a 80as években adták ki, ezért üdvös lenne lehetővé tenni alternatív tankönyvek használatát. A szlovákiai magyar közösség azt várja, hogy bővítik anyanyelvük használatának lehetőségeit, mind szóban, mind írásos formában. Hozzáteszik: csak akkor l ehet sikeresen elsajátítani más nyelveket, ha az emberek nem érzik úgy, hogy anyanyelvük veszélyben forog.
