Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-28
30 törekvéseinket. Szerencsére magam is széles körű kapcsolatrendszerre támaszkodhatok, elsősorban diplomáciai körökben. – Mekkora nyomás nehez edett a magyar diplomáciára Koszovó ügyében az amerikaiak részéről? Utalnánk a budapesti amerikai nagykövet sokat vitatott megjegyzésére arról, hogy Washington „elvárja” a mielőbbi elismerést. – Az amerikai kollégáknál nem ritka az általuk helyesnek vélt álláspont egyértelmű megfogalmazása és energikus képviselete. Az előzmények és a téma részleteinek ismeretében azonban határozott a véleményem: az elismerés ténye és annak időzítése szuverén magyar döntés eredménye volt. Mi már idejekorán jeleztük európai és amerikai partnereink felé, hogy földrajzi helyzetünkből, valamint abból a körülményből adódóan, hogy a szomszédos Szerbiában jelentős számban élnek magyarok, csak akkor lehetünk a Koszovó függetlenségét elismerő európai országok első körében, ha ez lega lább az európai uniós tagok felét jelenti. Az időzítésnél ugyanakkor a magyarországi népszavazás időpontját és a március 15i ünnepségeket is figyelembe kellett vennünk. Erről amerikai partnereinket is előzetesen tájékoztattuk. Fontos ugyanakkor, hogy ezt követően hamar megszületett a hivatalos pozitív magyar döntés, aminek jelentőségét növeli, hogy két másik szomszédos országgal együtt tettük meg ezt a fontos lépést. Néhány jelentős távolabbi ország ugyanis éppen a szomszédok álláspontjától tette függővé a z elismerést. Szakmai, politikai szempontból abszolút korrekt módon jártunk el, és itt Washingtonban sem tapasztaltuk jelét semmiféle amerikai neheztelésnek. – Sokakban felmerült, hogy Koszovó és a vízummentesség között valamiféle árukapcsolás állt fenn. – Ehhez igen élénk fantázia kell, a vízumügyben történő előrelépés ütemezését egészen más dolgok befolyásolták, ez semmilyen módon nem kötődött Koszovóhoz. – A vízumügyben valójában mi hozott fordulópontot? – A téma már régen napirenden volt, amikor Brüs szelből jelezték: nem szerencsés az a megközelítés, hogy az amerikaiak az egyes jelentkező országokkal kétoldalúan tárgyalnak, miközben a témák egy része a közös uniós joghatóság alá tartozik. Korábban senki nem gondolt arra, hogy kezelni kell azt a tényt, hogy az európai és az amerikai megközelítés között nem áthidalhatatlan, de koncepcionális különbség volt. Az amerikai törvény úgy fogalmazott, hogy a vízummentesség azon új EUtagoknak jár ki, akik készek arra, hogy az amerikaiak alapelvárásait teljesítsé k. Ezt csak az egyes országok konkrét adatai és saját teljesítménye alapján, tehát bilaterális, kétoldalú keretben lehet értelmezni. – Biztosan számíthatunk arra, hogy az év végére megkapjuk a vízummentességet? – Ebben az ügyben talán soha semmi nem bizt os, de úgy gondolom, jó úton járunk. Magyarország esetében az elmúlt pénzügyi évben az előírt 10 százalékosnál 3 tizeddel több volt a visszautasított vízumkérelmek aránya. Ennek ellenére amerikai partnereink feltételesen, az esetünkben már jó ideje tapaszt alható folyamatosan csökkenő tendencia alapján, elfogadták, hogy az idei további javulás reményében bennünket is az első körbe tartozónak tekintsenek. A reményeink tehát megalapozottak. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a vízummentesség csak bizonyos kate góriákra vonatkozik: a turizmus, magánlátogatás, üzleti kapcsolatok esetére. A munkavállalás, tanulmányok folytatása céljából történő beutazásra továbbra is vízumot kell majd kérni. A magyar pozíciókat segítette, hogy Magyarország a közelmúltban a scheng eni rendszer teljes jogú tagjává vált. – Vajon az elnökválasztás tovább késlelteti a vízummentesség életbe lépését? – Többször elhangzott, hogy Bush elnök politikai hagyatéka egyik fontos elemének tekinti a vízummentesség megadását. Egyelőre nem tudni, h ogy ki lesz az utóda, és azt sem, hogy az új elnök milyen álláspontot képvisel majd ebben az ügyben. Voltak olyan vélemények is, hogy mindenképpen egyezzünk meg, mert ki tudja, mi lesz a jövőben, egy másik adminisztráció mennyire tartja majd fontosnak ezt a kérdést. Az viszont tény, hogy az egyik, még versenyben lévő elnökjelölt, Hillary Clinton külön nyilatkozatban állt ki a keleteurópai országok vízummentessége mellett. Az persze valószínűsíthető, hogy egy adminisztrációváltásnál elkerülhetetlenül lelass ulhatnak a folyamatok. Várhatóan áprilisban lesz a következő forduló, az együttműködés gyakorlati
