Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-01
7 - Ha választania kellene Koszovó megtartása és az Európai Unióba való belépés között, melyiket választaná? - kérdeztem. - Így nem lehet feltenni a kérdést. Ez olyan, mintha azt ajánlaná nekem: kapsz ezer eurót, ha hagyod levágni a kezed - válaszolta Vojiszlav Prkosovacki. - NyugatEurópában éppen ezt nem értik meg: nem lehet vagyvagy alapon föltenni a kérdéseket - kapcsolódott a beszélgetésbe Szlobodan Vasics. - Az Európai Unió folyton feltételeket sza b. Érzékelteti, hogy rossz, kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, és folyton választásra akarja kényszeríteni az országot. De éppen ezzel vált ki ellenérzéseket. Szilágyi Miklós Beszélgetőpartnereim között volt egy magyar fiatal is, Szilágyi Miklós. Ő azzal kezdte: jellemző, hogy az anyaországi médiának többnyire akkor jutnak eszébe a határon túli magyarok, amikor magyarverésről, vagy hasonló szenzációkról lehet cikkezni. - Inká bb vízumügyben kellene Magyarországnak latba vetnie a befolyását - folytatta Szilágyi Miklós. - Köztudott, hogy a szerbiai fiatalok 80 százalékának útlevele sincs. Be vagyunk zárva ebbe az országba, ahol gyerekkorunk óta azt tapasztaljuk, hogy miképpen szi dják egymást a politikusok, hogyan verik be egymás ablakát az emberek. Egyébként megértem a szerbeket, amiért felháborodtak azon, hogy az Európai Unió feltételeket támaszt. Hogyan veszi ki magát például az, hogy az elnökválasztás két fordulója között kilát ásba helyezték: akkor lesz vízumkönnyítés, ha Tadics nyer. Amikor arról kérdeztem a fiatalokat, hogy voltake már külföldön, Szilágyi Miklós úgy válaszolt: Magyarországon és Erdélyben volt különböző táborokban. Szlobodan Vasics azt mondta: most mehetett volna egy németországi szemináriumra, de mivel a Koszovó elismerése körüli viták miatt nem dolgozik a belgrádi német nagykövetség, lemarad az utazásról, nem kap vízumot. - Miért nem nyugszanak bele a szerbek, hogy Koszovó önálló lett, miért nem fordulnak inkább az uniós csatlakozás felé? - forszíroztam. Vojiszlav Prkosovacki - Ha tíz év múlva úgyis mindenki az EU tagja lesz, akkor miért nem mindegy az uniónak, hogy Koszovó független államként vagy autonóm tartományként jut oda? - kérdezett vis sza Vojiszlav Prkosovacki. - Mért kell ahhoz országokat szétaprítani, hogy aztán tíz év múlva eltűnjenek a határok, és együttműködjünk? A fiatalok által elmondottakból kitűnt: Koszovó szerintük nem ér meg egy háborút. Nem akarnak a világtól elzárt sziget en élni - de még bennük is, akik úgy vélik, toleránsan gondolkodnak, dacot vált ki, ha kívülről akarnak diktálni. - Ennyi év alatt megtanulhatták volna, milyenek vagyunk - jegyezte meg Milos Blazin. Szabadkán a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) o rszággyűlési képviselőjével, Pásztor Bálinttal beszélgettem. - Szerbiának a nemzetközi jog szempontjából a legtöbb kérdésben igaza van - mondta a sokak által az ottani magyar politika nagy reménységének tartott fiatal képviselő. - Az ENSZ alapokmánya és a helsinki záróokmány garantálja a tagországok területi épségét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999ben hozott 1244. számú határozata is leszögezi, hogy - akkor még Jugoszláviának - szuverenitása van Koszovó fölött. Ám mindezek ellenére nem véletlen, hogy épp en ennek az országnak egy részét szakítják el - csak a szerb politikusok és polgárok többsége nem érti meg, hogy miért. A szerb társadalom a mai napig képtelen szembenézni a Milosevicsrendszer idején elkövetett gaztettekkel. Hazudnak maguknak, hogy az egé sz világ ellenük van, és nem akarják tudomásul venni a nekik kellemetlen tényeket.
