Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-19
19 Ezt látszik megerősíteni a Jutarnji List című horvát napilap cikke is, amely arról ír: a horvát kormány a régió országaival közösen, "csomagban" ismeri el Koszovót. Pásztor István, a legnagyobb magya r vajdasági párt elnöke lapunknak tegnap kifejtette: sem nem örömmel, sem nem szomorúsággal várja a bejelentést Koszovó elismeréséről Magyarország részéről. Ezt az ő szempontjukból adottságnak veszik. A vajdasági magyarok korábban azt kérték Budapesttől: n e elsőként, ne gyedül és egy politikai szempontból nyugodtnak mondható időpontban töténjen meg Koszovó elismerése. Az adott időpont ilyen szempontból nem tűnik szerencsésnek - mondta az elnök, aki a következő napokban elképzelhetőnek tart akár vajdasági ma gyar intézmények elleni akciókat is. Nem lehet kizárni az ott élő magyarok elleni fizikai atrocitást sem. A magyarok félelmeit fokozza, hogy Milorad Mircsics, a belgrádi parlament legnagyobb frakcióját adó radikális párt tisztviselője zavargások kitörését jósolta a Vajdaságban a budapesti elismerés esetére. Keddre kiderült, belehalt sérüléseibe az előző napi mitroivicai zavargások során egy kézigránát robbanásában megsérült ukrán ENSZrendőr. Koszovó szerbek lakta részén komolyabb összecsapásokra tegnap n em került sor, de a feszültség nem csillapodott. vissza Nem bevándorlók hazájukban a (szudéta)németek − A német nyelvterület sajtószemléje MNO 2008. március 19. 09:22 Keresztes Lajos A Der Spiegel beszámol arról, mi ként sikerült a CSU frakcióvezetőjének vérig sértenie a szudétanémeteket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ismerteti a mannheimi ítéletet, miszerint nem szabad fejkendőben tanítani. A Die Presse tudósít Angela Merkel Knesszet előtt mondott beszédéről. D er Spiegel ( www.spiegel.de ) A baloldali német hírmagazinban Sebastian Fischer A szudétanémetek dühösek a török hasonlat miatt címmel ismerteti Georg Schmied szerencsétlen mondata miatt kirobbant vitát. Ők a CSU le ghűségesebb hívei: a mintegy 2,8 millió elűzött szudétanémetből több mint egymillió települt Bajorországba. A bajorok, a frankok és svábok mellett magukat a szabadállam negyedik törzsének tartják. Georg Schmied, a CSU müncheni frakcióvezetőjének nyilatkoz ata felháborította a szudétanémetek képviselőit. Egy olyan sajtónyilatkozatban, mely eredetileg a magukat integrálni nem kívánó bevándorlókkal, főként a törökökkel foglalkozott, Schmied pozitív példaként hivatkozott az elüldözött németekre: „A második vil ágháború után például a Szabadállamban sikerült az elüldözött szudétanémet gyökerekkel rendelkezőket öntudatos bajorokká tenni.”„Miért ne lehetne ez a XXI. században a törökökkel lehetséges?” A szudétanémetek szövetsége Georg Schmied párhuzamát, mint oda nem illőt, visszautasítja - áll nyilatkozatukban. A német elüldözöttek „nem bevándorlók” az idegenrendészeti törvény értelmében. vissza Magyarország szerdán ismerheti el Koszovót MNO 2008. március 18. 17:42 A magyar ko rmány várhatóan szerdán dönthet arról, hogy elismeri Koszovót független államként. Ugyanezen a napon hozhatja meg döntését Horvátország, illetve Bulgária is. Emlékezetes: a Fidesz már korábban sürgette a kormányzatot erre a lépésre. Pásztor István, a Vajda sági Magyarok Szövetségének elnöke annak a félelmének adott hangot kedden, hogy a függetlenség elismerése miatt megszaporodhatnak a magyarverések a Vajdaságban. A kormány szerdai ülésén dönthet arról, hogy Magyarország elismeri Koszovót független államk ént – értesült kedden a távirati iroda. Magyarország mellett várhatóan Horvátország és Bulgária is szerdán ismeri el Koszovót, amely február 17én kiáltotta ki függetlenségét. Budai Bernadett kormányszóvivő kedden azt mondta, a kabinet Koszovó függetlenség ének elismerésénél figyelembe vette március 15ét. A hivatalos magyar álláspont szerint Magyarország azért sem ismerte korábban Koszovót, nehogy atrocitások érjék a nemzeti ünnepen a határon túli magyarokat. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium á llamtitkára a távirati irodának általánosságban elmondta: a szokásjog alapján egy állam elismeréséről a kormány dönt, az alkotmány rendelkezése alapján ugyanakkor a diplomáciai kapcsolatok felvételéről az államfő határoz. A
