Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-08
10 nemzeti identitást és adtak lelkierőt a többszörös újrakezdés számára. Ha a nemzet az összefogás példái helyett csak a megosztottság példáit őrizte volna meg emlékezetében, talán már nem is folytathatnánk vitákat a „nemzeti egység” eszméje körül, mert nem lenne nemzet, legfeljebb egy minden közösségi kötőerőről és közös történelmi stratégiáról lemondó, erkölcsi értelemben degenerálódó embersokaság. Tulajdonképp en itt tartunk ma: a mögöttünk álló másfél történelmi évtized ezeket a közösségi kötőerőket emésztette fel. Jóllehet igen szemléletes történelmi példák figyelmeztethetnek arra bennünket (Deák István is ezeket idézi fel), hogy az összefogás: a „nemzeti egys ég” minimuma nélkül csak mindinkább kiteljesedő közös kudarcokra számíthatunk. Következésképp a „nemzeti egység” eszméjéről, de legyünk szerényebbek: valamiféle párbeszéden alapuló közmegegyezés eszméjéről és gyakorlati alkalmazásáról továbbra sem lenne sz abad lemondanunk. Vagyis meg kellene állapodnunk valamilyen közös stratégiában, a közmegegyezés valamiféle „minimumában”. Ahogy például ebben a Rákóczi Ferencféle szabadságharcot lezáró szatmári béke két kidolgozója: Károlyi Sándor kuruc generális és Pálf fy János császári tábornagy meg tudott állapodni, ezzel a megállapodással alapozva meg a tizennyolcadik században bekövetkezett gazdasági és társadalmi fejlődést, azt, hogy Magyarország egyáltalán fennmaradhatott a másfél évszázados török hódoltság és a tö bb évtizedes kuruc – labanc háborúskodás hatalmas veszteségei után. Ma nincsenek közöttünk Károlyiak és Pálffyak, a nemzeti közmegegyezés kialakítása, ha csak nem akarunk újabb nemzeti tragédiák részesei és tanúi lenni, mindazonáltal nem tűr halasztást. Nem a politikusoknak (őket már túlságosan messze vezette az érdek, a hatalom, a pártfüggőség rendszere), a független és felelős értelmiségnek kellene lépnie. vissza "Harcos szószólóra" van szüksége a kisebbségeknek - interjú Ká llai Ernővel Budapest, 2008. március 7., péntek (MTI) - Egy közvetlenebb, elérhetőbb, "rámenősebb" és "harcos szószóló" tud hatéves megbízatásában eredményeket elérni - véli a kisebbségi ombudsman, aki az MTInek adott interjújában azt hangsúlyozta: új szemléletű, hangsúlyosabb jogvédelmi munkának köszönhetően javaslataira, észrevételeire a pártok is felfigyelnek. A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa megbízatásának első nyolc hónapjának tapasztalatairól szólva a távirati irodának úgy fog almazott: amíg elődje a kisebbségi közösségek közötti "semleges közvetítő szerepet" tartotta fontosnak, ő nyíltan vállalja a kisebbségi identitással rendelkező emberek "harcos szószólójának" feladatát, hiszen alapvetően a kisebbségi közösségek megelégedésé re kívánja ellátni feladatát. Eddigi, gyakran harcos fellépését sikeresnek értékeli, bár megjegyezte, munkájáról egyrészt az ügyfeleket alkotó kiszolgáltatott emberek, másrészt - évente egyszer - az Országgyűlés mond véleményt. "Hat évre kaptam bi zalmat, ezt tartalmasan kell kihasználni, lehetőségem és kötelességem, hogy kiharcoljam azokat a jogokat, amelyek a kisebbségi közösségeket megilletik, jogsérelmük orvoslásában közreműködjem, és ha kell, jogalkotási javaslatokat tegyek" - fogalmazott az Or szággyűlés előtti első éves beszámolójára készülő biztos. Hozzátette: küldetése egyik legfőbb feladatának a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtést tartja, de úgy véli, hatékony munkavégzése érdekében ombudsmani hatáskörét is bővíteni kell, ugya nis sok esetben nincs lehetősége fellépni. Kállai Ernő azt mondta, nem várja meg, míg az ügyek "berepülnek az ablakon", elébe megy az eseményeknek. Áprilistól olyan helyekre kíván ellátogatni, ahol koncentráltan vannak jelen a kisebbségi közösségek: po lgármesterekkel, önkormányzati és civil szervezetek vezetőivel találkozik, meglátogatja a kisebbségi intézményeket, előadásokat, panaszfelvételeket tart. "Mivel a Nap nem csak Pesten kel fel, sok problémát helyben kell orvosolni, megoldani" - mondta a z ombudsman, hangsúlyozva: látogatásai alkalmával mind a 13 nemzetiség panaszát meghallgatja, és ha kell, megvizsgálja. Példaként említette, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a kisebbségi törvény szellemében saját fenntartásban kívánj a működtetni a Deutsche Bühne Ungarnt, a szekszárdi német színházat, de a Tolna Megyei Közgyűlés ezt nem engedte. A német közösség vezetője azért kérte az ombudsman segítségét, mert álláspontjuk szerint a megyei közgyűlés a magyar és az európai kisebbségi jog egyik legjelentősebb vívmányát, a kisebbségek számára biztosított kulturális autonómia igényét vonta kétségbe azzal, hogy a kisebbségi törvény rendelkezéseit alkotmányellenesnek vélte. Kállai Ernő elmondta, hogy hivatalba lépése után ügyszámunk min tegy 35 százalékkal emelkedett, és a panaszok egy része az intézményátalakítás és az iskolaösszevonások miatt érkezik. A kisebbségi ombudsman közölte: olyan átfogó oktatási vizsgálatot indít, amely átöleli hatéves megbízatását. A jogszabályi háttér átteki ntése mellett az óvodáztatástól az egyetemi képzésekig felmérik az oktatást és nevelést befolyásoló tényezőket, az
