Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-01
12 Lapusan azokra a román történészi állításokra is utalt, amelyek szerint „a Kossuth magyarjai több ezer románt gyilkoltak meg 1848 – 49ben”. Ezt így tanulták már az iskolában is – mondta Lapusan, aki szerint emiatt a helybéli románok „érzékenyek ” Kossuth személyére. Miután értesültek az önkormányzati döntésről, sokan felhívták őt telefonon nemtetszésüknek adva hangot. vissza Putyin után is Putyin jön? FigyelőNEt • 2008. február 29. 16:05 A vasárnapi orosz elnökv álasztás nem ígér nagy izgalmakat: a kérdés csak annyi lehet, hány százalékkal tud győzni Medvegyev. A találgatások igazán az ezt követő időről szólnak, azaz mi változik a PutyinMedvegyev kettős hatalomgyakorlással. Annyi biztos, a jelenlegi elnök nem ves zi le a kezét Oroszországról, egyes értesülések szerint az új elnöki adminisztrációt is Putyin állítja majd össze. Bár az ember hajlamos hitelt adni a Russzkij reportyor című lap megjegyzésének, hogy Oroszországban minden kérdésben ott van a válasz is, a zért ez mégsem olyan egyszerű. Abban ugyan senki nem kételkedik, hogy vasárnap már az első fordulóban elnökké választják Dmitrij Medvegyevet, ez idő szerint azonban senki nincs, aki tudná: hány százalékot kap a negyvenkét éves politikus. Kaphate, szabade például annyit, vagy annál többet is kapnia, mint amennyit Vlagyimir Putyin elért legutóbb, 2004 márciusában: vagyis 71,2 százalékot? Vannak, akik komolyan gondolják, hogy ennek is van (lehet) jelentősége. Az igazi kérdés persze az, mi változik és mi mar ad változatlan a Kremlben a váltás után. Medvegyev nem ment az esélytelenek közé A választási kampányból nem sok minden derült ki. A tévévitákra nem nagyon figyelt a közvélemény, a győzelemre egyedül esélyes jelölt nem is vett részt bennük, csak a három esélytelen: Gennagyij Zjuganov kommunista pártelnök, Vlagyimir Zsirinovszkij, a se nem liberális, se nem demokrata Liberális Demokrata Pártnak pártjánál is populistább elnöke, valamint Andrej Bogdanov, aki azzal szerezhetné meg a vasárnapi választások talá n egyetlen igazi meglepetését, ha egy százalék fölé jutna. A képernyőt ezzel együtt Dmitrij Medvegyev uralta, igaz, első miniszterelnökhelyettesi minőségében. A két legnézettebb csatornán a híradók 51,5, illetve 48,6 százalékában őt mutatták, és persze a hivatalban levő elnököt, Vlagyimir Putyint (37,3 illetve 39,6 százalék). Találóan jegyezte meg az egyik elemző: az átlagnéző akár azt is hihetné, hogy ők ketten csatáznak a Kremlért, kettejük között dől el a vasárnapi verseny. Volt tehát valami megmagyar ázhatatlan szemérmesség az egész kampányban. Mintha csakis azt akarták volna tudatosítani a választópolgárokban, hogy semmi nem változik; a hangsúly a folyamatosságon volt. Azzal együtt, hogy például Vlagyimir Putyin pénteki fölhívásában a hatalom megújulá sáról is szólt: az elnökválasztások a második, és (a dumaválasztások után) a befejező szakasza lesz ennek a folyamatnak. Szavazzanak a jövőre! - szólította föl honfitársait a távozó elnök, anélkül hogy megnevezte volna, ki ennek a jövőnek a személyi garanciája. Dmitrij Medvegyevből mindeneset re néhány hét alatt politikai axióma lett. Medvegyev nem kampányolt, de nyugdíjemelést ígért Az elmúlt napok néhány tudósításából ítélve talán jó is, hogy Dmitrij Medvegyev nem kampányolt. A napokban ugyanis előbb a baskír fővárosba, a messzi Ufába láto gatott, majd visszafelé néhány órát a Moszkvától négyszázötven kilométerre levő Nyizsnyij Novgorodban, Oroszország ötödik legnagyobb városában töltött. Ezen a kampányrendezvényen közölte: emiatt kivett egy nap szabadságot, és bár sötét öltöny és fehér ing volt rajta, nyakkendőjétől átmenetileg megszabadult. Nyugdíjemeléseket, szociális intézkedéseket ígért, és kiszaladt a száján egy furcsa mondat is: a második világháborús győzelem hatvanötödik évfordulójára, 2010re a háború minden veteránja végre önáll ó lakáshoz jut. Nagyjából 95 ezren lehetnek; ha megérik, a legifjabb is nyolcvanéves lesz közülük.
