Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-01
10 - Azért abszurd a kritika, mert igazából szédítő sebességgel zajlanak az események, igencsak fontos dolgok történnek, és mi ott vagyunk, befolyásoljuk a történéseket. Folyamatosan konzultálunk a koszovói kérdés összes érintettjével, nem is eredménytelenül. Hétfőn született meg Brüsszelben az a dokumentum, amelyben - magyar kezdeményezésre - szerepel a szerb állampolgárokn ak nyújtandó vízummentesség. Itthon viszont mintha nem lenne hírértéke annak, ami botránymentes. A lisszaboni szerződésbe bekerülő magyar érdekek: az alapjogi charta kötelező érvénye, a kisebbségi jogok, továbbá a schengeni csatlakozás, a moldovai közös ví zumátvevő központ, a kínai évad egytől egyig látványos sikertörténetet jelent. - Időnként olyan látszat alakul ki, mintha álláspontunk bizonytalan lenne fontos, minket érintő ügyekben. - Világos véleménye van a kormánynak ezekben az ügyekben. Koszovó kapcsán az egyeztetések a háttérben zajlanak, hogy az Európai Unió a végén egységes hangon tudjon megszólalni. Magyarország - érintett lévén - nyomatékosan képviseli az érdekeinek megfelelő nézetét. Ha egy álláspont nem kerül nyilvánosságra, az nem jelenti , hogy nem is létezik. - Többször elhangzott már, hogy Koszovó esete nem precedens. Mégis, jelenthete nekünk példát az a fokú autonómia, amit a koszovói szerbek kapnak/kaphatnak egy független Koszovóban? - Koszovó tényleg nem precedens abban az értel emben, hogy ott a milosevicsi nacionalista erőszak miatt szükség volt a nemzetközi katonai beavatkozásra, és a nemzetközi erők azóta is jelen vannak. Egy másik értelemben lehet, hogy Koszovó precedenssé válhat, de az most nem időszerű. Ha valóban megvalósu lnak és működőképesek az Ahtisaaritervben megfogalmazott kritériumok, kisebbségi, közösségi jogok, és ezek valóban hozzájárulnak a stabilitáshoz, élhető viszonyokat teremtenek, akkor elképzelhető, hogy az EU és a nemzetközi közösség számára a későbbiekben hasznos modellül szolgálhatnak. Előbb azonban látni kell, hogy az Ahtisaariterv működőképese? - A külkapcsolati stratégia első olvasatban már átment a kormányon, mi lesz a sorsa? - Egykét héten belül újra a kormány elé kerül, aztán bevisszük a par lamenti bizottságokba. A hármas prioritás (EUNATOtagság, a jószomszédi viszony, a határon túli magyarok támogatása), amelyben konszenzus volt Magyarországon, alapvetően nem változott, ám minőségében igen. Most mások a körülmények (például a határon túli magyarság nagy része uniós polgárrá vált), azon kívül a globalizáció új lehetőségeket és kihívásokat hozott, ezért újra kellett gondolni a célokat. Másrészt arra törekedtünk, hogy bevonjuk a véleményformáló értelmiséget, és a jelenleginél jobban a közbeszé d részévé tegyük a külpolitikát. Harmadik célunk az volt, hogy gondoljuk végig, milyen értékek, magyar érdekek mentén alakítjuk a külkapcsolatainkat. Ez nem a belpolitikának szól, inkább a külföldi partnereinknek. S volt még egy cél: azt láttuk, hogy az ut óbbi időben a belpolitika elkezdett megjelenni a külkapcsolati viszonyainkban. Sokszor elmondtam az ellenzéknek is, hogy amikor ők belpolitikai megfontolásokból külföldön a kormánnyal szemben hoznak fel vádakat, akkor nem a kormányt járatják le, hanem az o rszágot. Ez úgy jelenik meg a határokon túl, hogy Magyarország a belpolitikai megosztottság miatt kiszámíthatatlan, ami súlyos károkat okoz! - A legsarkalatosabb különbség Oroszországgal kapcsolatban mutatkozik. Hogyan lehet ebben kompromisszumra jutni az ellenzékkel? - Nem is annyira a kompromisszum a lényeg, hanem inkább az, hogy közösen világos elveket fogalmazzunk meg. Ez a stratégi a főleg elvekről szól. Magyarország értékválasztása egyértelmű, mindenki elfogadja, hogy az euroatlanti értékek alapján külpolitizálunk. Magyarországnak emellett vannak gazdasági érdekei is, ezeket politikájában figyelembe kell vennie. Oroszország gazdaság i szempontból kiemelt szereplő, Magyarország számára fontos piac volt korábban is. Ez a piac összeomlott a rendszerváltás után, és csak az orosz kapcsolatok javításával párhuzamosan lehetett újra felépíteni. Életbe vágó az ország számára szükséges energia biztosítása is. Megindult az EUban a közös energiastratégia kialakítása, az energiaszolidaritás, a diverzifikáció tervezése, de a
