Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-29
28 Néhány szó az autonómiáról KISZO 2008.02.28. Volt egyszer egy népszavazás. 1991. december 1jén a választópolg árok 78 százaléka Kárpátalja különleges státusú önkormányzatának megteremtésére, a Beregszászi járás esetében pedig a lakosság 81,4 százaléka a Magyar Autonóm Körzet létrehozására szavazott. A megyei tanács 1992. január 24i ülése egyhangúlag jóváhagyta azt a dokumentumot, amellyel Ukrajna Legfelső Tanácsához fordult a népszavazás eredményének elfogadását kérve. 2008ban lényegében ott vagyunk, ahol 1992ben. Mintha ez a 16 év egy röpke pillanat lett volna, amikor megáll az idő és vele a történelem. Vol tak próbálkozások például a kulturális autonómia létrehozására (parlamenti képviselőként dr. Tóth Mihály és Gajdos István is szorgalmazta), de érdemileg nem történt semmi. 16 év után kérdés, hogy mikor, és történike egyáltalán valami. Lesze kárpátaljai és magyar autonómia Ukrajnában? Nos, a kérdés rendezése elképzelhetetlen közös UMDSZ – KMKSZ stratégia nélkül. A stratégia végrehajtásának ideje alatt – a siker érdekében – alapvető, hogy tilos a magyar – magyar "párbajozás". Ha mindez adott lenne, a nagy k érdés: vajon lesze (kellő) elszántság a kérdésnek a megyei tanácsban való felemelésére? (Vagy másképpen: a grémiumban ülő képviselőink rászolgálnake arra a bizalomra, amelyet a választópolgároktól kaptak?) Bízom benne, hogy igen. Mert ne feledjük, ne f eledjék: újabb 16 "langyos" év után talán már nem lesz erő (és nem lesz kinek) kérni az autonómiát. S még valamit tudomásul kell venni: az önigazgatás megteremtése a ruszinok nélkül nem fog menni. E nép érdekeit ugyancsak több szervezet képviseli, többk evesebb sikerrel. Az egyik legismertebb vezetőjük az a Dmitro Szidor atya, a Szojm elnöke, aki legutóbb egyenesen a ruszin nép kiirtásával vádolta meg az ország vezetőit, Kárpátalját pedig Ukrajna Koszovójának nevezte. S aki nem mellesleg moszkvai kapcsola tokkal rendelkezik. Ugyancsak karizmatikus egyéniségnek számít Jevhen Zsupan, a Ruszin Néptanács elnöke, aki viszont a Viktor Juscsenko elnök pártjaként aposztrofált Nasa Ukrajina megyei képviselője. A Kárpátalja autonómiájáért folyó (jelenleg álló) játs zmában az oroszoknak is osztottak lapot. Moszkva felléphet a ruszinok elismerése érdekében, ám kérdés, hogy meddig hajlandó elmenni. Jelenleg vannak nagyobb prioritást élvező, lényegében húsbavágó dolgai, például az orosz gáz Nyugatra történő szállításának biztosítása (a Déli Áramlat még odébb van). Ám a patrónus szerepét, ha érdekei úgy kívánják, bármikor felvállalhatja. Bármilyen fura, ukrán szempontból az orosz kártya jelentőségét éppen az autonómia megadásával lehetne minimalizálni, azaz ha a ruszinok és magyarok megkapnák, amit egyszer már megszavaztak. Az ukránok pedig az autonómia megadásával, a kisebbségi jogok bővítésével éppen az európai integráció útján tehetnének nagyon jelentős lépéseket. Az ország területi integritásának esetleges féltése e gyébként teljesen alaptalan volna. Ez egyrészt komolyan fel sem merül, másrészt Európában nincs olyan állam, amely területi autonómiából alakult volna ki. vissza Tóth Viktor Kovács kontra Gajdos: hogyan tovább? KISZO 200 8.02.28. Sok más sajtóorgánumtól eltérően az objektivitást szem előtt tartva természetesen szerettük volna megkérdezni az ügyről és annak hátteréről Kovács Miklóst és az önakaratán kívül a történet főszereplőjévé vált Gajdos Istvánt. A kulturális szövet ség elnökével azonban képtelenek voltunk kapcsolatba lépni. Előbb a szervezet ungvári székházában érdeklődtünk, ám ott azt a választ kaptuk, hogy a II. Rákóczi Ferenc Főiskolán vannak órái. A
