Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-28
9 Hozzátette: "A zt meg igazán furcsállom, hogy az ilyen sommás véleményt nyilvánító képviselőtársam nem adja a nevét a véleményéhez." vissza Sólyom László a szlovén elnökkel tárgyalt Budapest, 2008. február 27., szerda (MTI) - A kisebb ségek helyzete állt a magyar és a szlovén elnök megbeszélésének középpontjában. Erről Sólyom László köztársasági elnök és Danilo Türk, a Szlovén Köztársaság elnöke nyilatkozott szerdán a Sándorpalotában, miután négyszemközti tárgyalást folytattak. "Re ndkívüli örömömre szolgál, hogy a szlovén elnök első hivatalos útja Magyarországra vezetett" - fogalmazott a magyar államfő. Mint kiemelte, megbeszélésük során különösen nagy hangsúlyt kapott a két ország határ menti településeinek helyzete a kisebbségek, valamint a környezetvédelem szempontjából. Sólyom László szerint fontos, hogy a határ menti településeket Magyarország és Szlovénia közösen fejlessze. Hozzátette: fontos az is, hogy mind a két állam ösztönözze az iparfejlesztést ezeken a területeken. A gazdasági fejlődés abból a szempontból is fontos, hogy ezek a területek "megtartsák népességmegtartó képességüket". Mint a köztársasági elnök hangsúlyozta, várható, hogy hamarosan megoldódik a Magyarországon élő nemzetiségek parlamenti képviselete, úg y, ahogy ez már Szlovéniában megvalósult. A magyar államfő felhívta a figyelmet az anyanyelvi oktatás fontosságára. Emellett rendkívül fontos, hogy a nemzetiségek az államnyelvet is tökéletesen elsajátítsák - tette hozzá, majd kiemelte: erre szolgál Sz lovéniában a kétnyelvű iskolák modellje. Ügyelni kell azonban arra, hogy a kétnyelvű iskola ne az anyanyelv elvesztésének iskolája legyen - hangsúlyozta. Örülnék annak, hogy a Magyarországon lévő szlovén iskolákban kizárólag szlovénul folyna az oktatás - jelentette ki a magyar államfő. Sólyom László szlovén kollégája figyelmébe ajánlotta a kisebbségi ombudsman intézményét, amely intézmény, szavai szerint, a szlovéniai magyarságnak is kérése. A magyar köztársasági elnök elmondta, hogy megbeszélés ükön szó volt az Ausztriában tervezett szemétégetőről, amely a magyar és a szlovén határ mellé épülne. Mint mondta, Szlovénia rövid időn belül véleményt fog nyilvánítani a szemétégető osztrák hatástanulmányáról. Sólyom László kiemelte, hogy Danilo Türk kel egyetértettek az unión belüli régiós együttműködés fontosságáról. Elmondta azt is, hogy Szlovénia támogatja Horvátország mielőbbi EUs tagságát. Danilo Türk azt emelte ki, hogy Magyarországnak és Szlovéniának az Európai Unión belül is kiváló a kapc solata. Mint mondta, szándékosan választotta első hivatalos útja helyszínéül Magyarországot, mivel számára fontos a jószomszédsági kapcsolat hazánkkal. A szlovén elnök szerint növelni kell a gazdasági együttműködést a két ország között. Danilo Tür k is elmondta, hogy már megoldott a magyar kisebbség képviselete a szlovén parlamentben. Reményei szerint mind a Szlovéniában élő magyar kisebbség helyzete, mind pedig a Magyarországon élő szlovén kisebbség helyzete tovább javul és erősödik. A szlovén elnök, aki egynapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra, a nap folyamán találkozik még Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Parlamentben, megkoszorúzza a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd a Corvinus Egyetemen előadást tart Szlovénia EUelnökségéről és az ország nemzetközi kapcsolatairól. vissza Koszovó függetlensége: elismerni vagy sem? - HÁTTÉR Madrid, 2008. február 27., szerda (MTI/AP) - Afganisztán elsőként ismerte el Koszovó függetlenségét, ám kab uli beismerés szerint emögött inkább az a szándék állt, hogy "örömöt szerezzünk Washingtonnak" - közölte Dr. Mehdi, a Nemzeti Egység Tanácsának szóvivője. Mint hozzátette, az afgán parlament tagjainak nagy része azt sem tudja, hol fekszik Koszovó... Ne mzetközi síkon a néhai szerb tartomány elszakadására érkezett reagálásoknak legalább annyi közük van a történelemhez és a helyi politikához, mint a Koszovó népe iránti érzéseknek. A fokozódó erőszak és Moszkva ádáz ellenállása arra ösztönözheti a kiváró ál lamokat, hogy tartózkodjanak Koszovó elismerésétől, illetve későbbre halasszák döntésüket és nagykövet küldését - vélik megfigyelők. "Egy állam elismerése a politika irányítóinak a döntésétől függ, ám a diplomáciai kapcsolatok létesítése külön (és gyak ran politikai) döntés - mutatott rá Alan Boyle nemzetközi jogász, az edinburghi egyetem tanára. - Az egyik nem feltétlenül követi a másikat. Az Egyesült Államok például elismeri Kubát, de nem tart fenn vele diplomáciai kapcsolatokat." Más országok kiz árják, hogy az elismerés "visszaszívható" lenne, tekintet nélkül a Szerbia és Oroszország részéről megnyilvánuló nyomásra. A berlini külügyminisztérium szóvivője "elképzelhetetlennek" nevezett egy
