Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-27
21 Zágráb jelentős előnnyel vezet az Európai Unió felé vezető úton Népszava 2008.02.27. Az Európai Bizottság abban bízik, hogy az év végére a NyugatBalkán valamennyi országa beléphet az uniós tagság „előszobájába”. Szerbia e gyelőre nemet mond a kapcsolatok bővítését célzó brüsszeli javaslatokra, BoszniaHercegovina azonban már áprilisban aláírhatja a társulási megállapodást a 27 tagállammal. Szétszakadt az európai uniós tagságot megcélzó balkáni országok mezőnye: a csatlako zási tárgyalásokat folytató Horvátországot nagy lemaradással követi az immár harmadik éve tagjelöltté nyilvánított, ám tárgyalóasztalhoz még nem ültetett Macedónia, valamint a társulási szerződésen már túljutott, jelenleg tagjelöltségre váró Albánia és Mon tenegró. Utolsó előtti a sorban BoszniaHercegovina, amely a feltételek teljesítése esetén akár már áprilisban aláírhatja a társulási megállapodását a tagállamokkal. A mezőny végén kullogó Szerbia viszont Koszovó elvesztése fölötti dühében egyelőre nem k ér az EU által fölajánlott szorosabb együttműködésből. Az Európai Bizottság tartózkodik attól, hogy bármely jelentkezőnek céldátumot adjon; a csatlakozási tárgyalásoknak nagyjából a közepén tartó Horvátország, amely abban reménykedik, hogy jövőre pontot t ehet a megbeszéléssorozat végére, most éppen a fenségvizeinek kiterjesztése miatt jogosan háborgó olasz és szlovén ellenkezés miatt veszíthet időt, ha a tagországok esetleg szankciók mellett döntenének. Brüsszeli források szerint leghamarabb az év végén es edékes EUcsúcson születhet döntés arról, hogy a tagság előszobájában várakozó Macedónia mikor kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat. Macedóniával, Montenegróval és Szerbiával már folynak, Albániával és BoszniaHercegovinával heteken belül megkezdődn ek a tárgyalások arról, hogy polgáraik vízum nélkül utazhassanak be az Európai Unió területére. Ehhez azonban bizonyítaniuk kell a Balkán országainak, hogy biztonságosan őrzik a határaikat, és az úti okmányaik megfelelnek az uniós előírásoknak. Az Európai Bizottság a jövő szerdán fogadja el a térség országainak további támogatását célzó javaslatait, újabb könnyítéseket helyezve kilátásba a kétoldalú kapcsolatokban. Ollie Rehn bővítési biztos egy keddi háttérbeszélgetésen azt mondta: a NyugatBalkán csatlako zását követően az EU nem szándékozik tovább bővülni. vissza Halmai Katalin (Brüsszel) A szerb tragédia Népszava 2008.02.27. Ami a Balkánon ma történik, darabokra tépte a nagy Szerbia szektás álmát, és egy igen kicsi sze rb állam kialakulásához vezetett. A nép egy része csak annyiban tehető felelőssé ezért a szinte mitikus történelmi leckéért, hogy a tombolók fölgyújtották a belgrádi amerikai nagykövetséget. Hogy mi a szerbek „nagy tévedése”, azt hiszem, a magyar szomszé d elég hamar megérti, hiszen éreznie kell, hogy a mese róla is szól. A nagyzási mánia, amely néha a kis népeket is rabul ejti, rögeszmévé válik, és bajt hoz azokra, akik túl akarnak nőni saját méreteiken, valóságukon, lehetőségeiken. Tudni kell lemondani a délibábos álmokról, megérteni, hogy mulandó és mámoros pillanatok után vereség és összeomlás jöhet. Gondoljunk csak vissza a szerb történelemre! Ennek a kis harcias, bátor népnek a törököktől elszenvedett háborús veresége – a rigómezei csata – adta az im pulzust a nagy nemzet komplexusához. A tizenkilencedik század felszabadító forradalmi mozgalmai vezetőit arra a hamis gondolatra serkentették, hogy akik úgy érzik, nem érdemelték meg a sors kegyetlenségeit – vajon miből gondolhatták, hogy a sorsuk ártatlan okat üldözött bennük? – , azokat veszteségeikért kárpótolni fogja a történelmi igazságszolgáltatás. A saját erők túlbecsülése a történelmi logika szempontjából megfosztja a népet az ártatlanságtól. Akárcsak az ittasság el tudja venni a józan észt, megittasu ltak az első szerb királyok, ők voltak az uralmi komplexus első igehirdetői, szolgálatukban a pópák délibábos seregeivel, akik úgy képzelték, hogy az alig- hogy megszületett szerb államiságból megteremtik majd az összes balkáni népek – legalábbis a szlávok – birodalmát. Ennek az álomnak volt viszonylag mérsékelt képviselője az 1878as berlini kongresszusból diadalmasan kikerült Karagyorgyevicsdinasztia, amely az első világháború
