Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-27
19 az esetleges menekülthullámmal kapcsolatos vajdasági félelmekről elmondta: az új szerbiai alkotmány tiltja az etnikai arányok megváltoztatását az ország kisebbségek által lakott területein. H a azzal bíznák meg Belgrádból, hogy győzze meg a magyar kormányt arról, ne ismerje el a független Koszovót, miként érvelne? — Egy ország meg akarja őrizni saját területét. Miért kellene ezt külön indokolni? Koszovó Szerbia része. Ráadásul a tartomány a szerb szellemiség központja. — Mi motiválja az Egyesült Államokat a Koszovó melletti kiállásban? Vannak, akik azt mondják, Washington ezúttal a jó oldalra állt, hiszen a milosevicsi vérengzés áldozatait kárpótolta, mások szerint viszont az Egy esült Államok csupán geopolitikai érdekei miatt ismerte el a többségében albánok lakta tartomány függetlenségét. — Nehéz kommentálni egy ország motivációját e kérdésben. Mindenesetre, ami a kárpótlást illeti, inkább magyarázkodásról van szó. A koszovói kér dés nem Milosevics hatalomra lépése óta létezik. Egy nemzeti kisebbség éveken át tartó szeparatista törekvéséről van szó, amely jóval a milosevicsi éra előtt kezdődött, s azt követően is folytatódott. Téves megközelítés ezt a kérdést csak Milosevicshezkötn i. Az Egyesült Államok ma egy szuperhatalom. Amikor akaratát kívánja érvényesíteni, akkor nem az érdekei kerülnek előtérbe, hanem igyekszik olyan álláspontot bemutatni, amely elfogadható lehet a közvélemény számára. Amerika érvei tévesek és elfogadhatatla nok. Hozzátenném, hogy Szerbiával hivatalosan a mai napig senki sem tudatta, miért is kellene elismerni Koszovó függetlenségét. Azok az indokok, amelyeket egyesek felsorolnak, nem bizonyítják a függetlenség szükségességét, hiszen azok teljesítéséhez elege ndő lenne az autonómia. Ezzel kapcsolatban Szerbia végig hangoztatta kompromisszumkészségét. — Hogyan látja a koszovói szerbek sorsának alakulását a közeljövőben? — Arról értesültünk, hogy a nemzetközi közösség megvédi a Koszovóban élő szerb lakosságot. Pe rsze ez csupán a fizikai biztonságukra vonatkozik, s ne feledjük, az utóbbi években Koszovó területének nagy részéről előzték a szerb lakosságot, jelenleg nagyobb létszámban csak a tartomány északi részén vannak szerbek. Szerbia mindent meg fog tenni az ért, hogy a Koszovóban élő szerbek is hasonló körülmények között éljenek, mint Szerbia valamennyi polgára. — Az Ahtisaariterv autonómiát biztosítana a koszovói szerbeknek. Ehhez miként viszonyul Belgrád? — Szerbia elutasította az Ahtisaaritervet, és azt az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem fogadta el. A terv lehetővé teszi az ország egy részének elszakadását. A koszovói szerbek Szerbia lakosságának egy részét képezik, azaz nem számítanak kisebbségnek. — A Vajdaságban attól tartanak, hogy szerb menekültek ind ulhatnak el Koszovóból, s magyarok lakta településeken telepedhetnek le. — A kérdés általában szerepel a Szerbia és Magyarország közöttitárgyalások napirendjén. Vojiszlav Kostunica miniszterelnök legutóbbi budapesti látogatásán azt mondta, hogy ezek a féle lmek alaptalanok. Úgy tűnt, a magyar fél el is fogadta ezt a véleményt. Kostunica ismertette az új szerbiai alkotmány egy részét, amely tiltja az etnikai arányok megváltoztatását, különösen olyan területen, ahol a kisebbség többséget képez. — Az utóbbi esz tendőkben kétszázezer szerb menekült telepedett le a Vajdaságban. Hogyan tudja megakadályozni a belgrádi kormány egy újabb hullám megjelenését? — Emlékeztetnék arra, hogy immár nyolcadik esztendeje demokratikus kormánya van Szerbiának. Tény, az elmúlt 1516 évben Szerbia területére több mint egymillió menekült érkezett, s ehhez a számhoz képest a Vajdaságban nem telepedett le aránytalanul sok menekült. Ezek egy része pedig visszatért a rokonsághoz, s itt elsősorban a KeletSzlavóniában élő szerbekre gond olok, akik a Duna két oldalán éltek. Közülük sokan átjöttek a bácskai területre. A szerbiai hatóságok épp a minap szólították fel a Koszovóban élő szerbeket, hogy maradjanak a tartományban. — Ugye, jól tudom: a belgrádi vezetést nem zavarná, ha a Vajdaságb an élő magyarok megkapnák a magyar állampolgárságot? — Ez elvi kérdés, s az ilyenekben hozzáállásunk nem változik. Szerbia is biztosítja a külföldön élő szerbeknek a szerb állampolgárságot, így ezt természetesen nem vitathatjuk el Magyarországtól. Nem Szer bián, hanem Magyarországon múlik, hogy megadjae a vajdasági magyaroknak a magyar állampolgárságot. — Ebben a finoman szólva is kényes diplomácia helyzetben melyek Belgrád európai uniós kilátásai, törekvései? — Az új szerb kormány elfogadott egy hatpontos tervet, amelyből az egyes pont leszögezi: Koszovó Szerbia területe marad. Ugyanakkor Belgrád eltökélt az integrációs folyamat folytatásában. Ez utóbbi kérdésben vannak ugyan véleménykülönbségek a kormánykoalíciós pártok között, de azok nem érintik a lényeg et. vissza
