Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-27
14 Szlovénia is reformok és gazdaságpolitikai döntések előtt áll - mondja a két hónapja hivatalába lépett szlovén köztársasági elnök, aki optimista Szerbia és Kos zovó európai jövőjét illetően. Danilo Türk mai, budapesti látogatása előtt Ljubljanában adott interjút a Népszabadságnak. - Milyennek látszik Magyarország innen, Ljubljanából? - Sokáig az egyik példakép volt a régióban. A kilencvenes években, amikor Ne w Yorkban dolgoztam ENSZdiplomataként, talán a legdinamikusabb fejlődő keletközépeurópai államnak mutatta magát. Érzékeljük persze a mostanra kialakult gazdasági és politikai feszültségeket. Látjuk, hogy az EUba legutóbb bekerült országok korábbi imázs a hogyan változik, miként alakul át például a világpiaci hatások vagy nemzeti politikai programok miatt. Ezek azonban hosszú fejlődési folyamatok, felelőtlenség lenne előre következtetéseket levonni. Talán a problémamentes szomszédság "átka", hogy eddig ne m figyeltünk oda eléggé egymásra, és mi itt Ljubljanában elég keveset tudunk Magyarországról. Vannak most már sikeres kezdeményezések gazdasági együttműködésre, Koper például a második legfontosabb magyar tengeri kijárat lett. - Szlovénia inkább Nyugat felé tekint, eltökélten tart a gazdagabb országok közé, és mintha máris lépéselőnyben lenne. - Számunkra a földrajzi fekvésünk és történelmünk miatt Ausztria, Olaszország volt a jugoszláv időkben is a minta. Mariborban születtem, ott például az emberek mindig összevetették a szlovén tévécsatorna híreit az osztrák adókéval. Németországgal és Ausztriával, Olaszországgal már évtizedekkel korábban szoros volt a gazdasági együttműködésünk, természetes tehát, hogy arrafelé van affinitásunk. - Kicsit megtor panni látszik az eddig szárnyaló szlovén gazdaság: elég a magas inflációra, áremelések miatti elégedetlenségre, sztrájkfenyegetésekre utalni. - Valóban vannak nyitott kérdések: ilyen például a privatizáció. Megemlíthetném a szlovén Telekom ügyét, amely s ok vitát váltott ki, és még mindig nem lefutott, hogy milyen mértékben legyen eladható. Szükség le sz tehát nálunk is reformokra, most állunk komolyabb gazdaságpolitikai döntések előtt. - Mintha kritikus felhangok is kísérnék Szlovénia EUelnökségének első két hónapját. - Nem szabad misztifikálni ezt a szerepkört. Csak Brüsszel egyik része vagyunk e fél év alatt, pontos forgatókönyvvel, meghatározott feladatokkal. Az elnöki teendőkben sok a folyamatosság, függetlenül attól, hogy éppen ki ül a pulpituson; az unió munkamódszere nem enged sok egyénieskedést. - Koszovó ügyében például úgy tűnik, hátt érbe szorultak, azaz a kezdeti magabiztos közvetítői szerep után a döntő pillanatban, a függetlenség kikiáltásakor elhallgattak. - Szlovénia vezette az egyeztető tárgyalásokat, ameddig volt esély a megállapodásra. Aki ismeri a Balkánt, tudja, hogy ott né ha még a fontos politikai döntések is érzelmi alapon születnek. Én abban hiszek, hogy néhány héten belül minden elrendeződik. Amíg azonban a nemzeti érzések vannak előtérben, nincs sok lehetőségünk. - De mi van, ha egy rosszabb forgatókönyv valósul meg , és mondjuk háború lesz? - Ezt nem hiszem. Túl sok konfliktus van a balkáni emberek háta mögött, túl sokat szenvedtek az elmúlt években, túl fáradtak hozzá. A helyi fegyveres összecsapásokat persze nem zárom ki. Én ugyanakkor abban hiszek, hogy az érzel mi politizálást gyakorlatiasabb, demokratikus megoldások váltják fel. Az indulat már nem elégséges hívó szó. A Balkán jövője egyértelműen az Európához való csatlakozás lesz. Koszovónak és Szerbiának egyaránt ez az
