Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-23
16 Pénteken újra több ezer szerb tüntetett az északkoszovói Kosovska Mitrovicában a volt szerbiai tarto mány függetlenné válása ellen, köveket és üvegeket dobálva és rátámadva az ENSZ rendőreire, akik a várost kettéválasztó Ibar folyó hídját vigyázzák. A horvát rendőrség 44 személyt vett őrizetbe Zágráb főterén csütörtök éjszaka, mert egy szerb zászlót éget tek el. A horvát állami hírügynökség jelentése szerint mintegy ötvenen gyűltek össze a Jelacic téren, hogy tiltakozzanak a belgrádi horvát nagykövetséget és konzulátust ért támadás ellen. Népszavaösszeállítás Romeltakarítás a szétvert városközpontban He tek kellenek még ahhoz, hogy Belgrád kiheverje a csütörtök esti pusztítást, s visszanyerje régi arculatát – így nyilatkozott a szerb főváros egyik vezetője, elkeseredetten bírálva azokat a kormányon és ellenzékben lévő politikusokat, akik hozzájárultak az indulatok elszabadulásához. A közművek, s általában a város normális napi működéséért felelős, a hivatali bikkfanyelven városmenedzsernek nevezett Bojan Stanojevics szerint óriási károk keletkeztek. A pénteki nap nagyobbik része a takarítás és a romeltakar ítás jegyében telt el a belgrádi városközpontban. vissza Koszovó baljós szelleme Népszava • 2008.02.23. Nem tudhatjuk, mire gondoltak a világ vezető hatalmai, amikor eldöntötték: Koszovó független legyen. De még mielőtt m eghozták volna e felelősségteljes döntést, feltételezhetjük, hogy sokat böngészték a történelemkönyveket, s bizonyára ők is találkoztak a „Balkán, a puskaporos hordó” kifejezéssel. Nem ismerhetjük a választ arra sem, hogy ezt mennyire voltak képesek értelm ezni. Ebben bizonyára segítségükre voltak a kilencvenes évek délszláv háborúi, amikor – Slobodan Milosevic cselszövéseivel – egymásnak estek a néhai Jugoszláviában élő népek. A boszniai háborút lezáró, 1995ös daytoni békeegyezmény a bosnyákoknak kedveze tt leginkább. A horvátok és a szerbek nem szakadhattak el. A boszniai békét az SFOR biztosította. Rég rossz, ha egy országban nemzetközi békeerőknek kell felügyelniük a rendre, de ez esetben valóban nem kínálkozott jobb megoldás – ha már ragaszkodtak Boszn ia megtartásához. Azután azonban, hogy az „illetékesek” hozzájárultak Koszovó elszakadásához, merőben új helyzet állt elő. Különösen annak fényében, hogy a multikulturális BoszniaHercegovina mindmáig csak vágyálom maradt, hiszen a szerbek és a horvátok továbbra sem érzik igazán sajátjuknak az országot. Lehet persze magyarázni, hogy Koszovó esete egész más, mert Milosevic önkényuralma alól szabadították fel, de ez az érv aligha győzi meg a szerbeket. S itt érthetjük meg, mi is volt a csütörtöki gyászos véget ért belgrádi nagygyűlés valódi célja. A világhírű filmrendező, Emir Kusturica azt üvöltötte a tömegnek, hogy a csata még nem ért véget, s most kezdődik a neheze. Mire gondolhatott ezzel? Belgrád pontosan tisztában van azzal, hogy Koszovót már nem sze rezheti vissza. Ám Szerbiának valójában nem a köztársaság visszaszerzése a célja, hanem a szerbek lakta ÉszakKoszovó, illetve a Boszniai Szerb Köztársaság megszerzése. Egyelőre ugyan egyetlen nagyhatalom sem akar hallani erről, de hosszabb távon egyáltalá n nem reménytelenek a szerbek esélyei. Csütörtökön a Banja Lukai parlament elfogadta azt a határozatot, amely kimondja: a boszniai szerbek joga, hogy döntsenek saját sorsukról. Nehéz lesz lebeszélni őket a népszavazásról. Talán csak idő kérdése, s a horvá tok is követik példájukat. Koszovó szelleme még sokáig kísértheti a Balkánt. vissza Rónay Tamás, ronayt@nepszava.hu Helyes az ütemezés Koszovó elismerésében Magyar Hírlap • 2008 .02.23. Bár az uniós "nagyok" (Franciaország, Németország, NagyBritannia, Olaszország) már elismerték Koszovó függetlenségét, Budapest egyelőre kivár. Politikusokat és diplomatákat arról kérdeztünk, megfelelőe a magyar külpolitika stratégiája a kérdés ben.
