Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-22
31 Kérni kell? Igen, kérni, ami azt jelenti, hogy az, aki kér, tudja, mire van szüksége és tudja, kitől kérje. A felszólító módban használt ige egyúttal azt is kifejezi, hogy ez nem puszta lehetőség, hanem felhívás, sőt, parancs. Elvárásunk, hogy csak az vállaljon önkormányzati munkát, aki ennek a felhívásnak is hajlandó eleget tenni. Nyilván, a mozaikszó mindegyik hívószavának megvan a maga jelentése is . • Kezdeményező – alulról, esetünkben az önkormányzatoktól kell elindulnia a kezdeményezésnek, mert az érintett mindig jobban tudja, mire van szüksége. • Élelmes – az önkormányzatnak meg kell találnia az utat, amely a tervek megvalósításához vezet. Tudj uk: pusztán a bürokrácia elég ahhoz, hogy elgáncsoljon egy jó kezdeményezést, ha nincs elég elszántság és kitartás a kezdeményezés mellett. • Rátermett – olyan önkormányzati képviselőkre, olyan polgármesterekre van szükségünk, akik képesek megvalósítani e lképzeléseiket. • És mindez közös jövőnkért – mégpedig azért a jövőnkért itt, Erdélyben. Magasabb az életszínvonal, fejlett az infrastruktúra, kialakult a befektető- és vállalkozóbarát környezet, kiterjedt az önrendelkezésünk stb. A megvalósításnak két ö sszetevője van: személyi és intézményi. Az eszközök a célokból adódnak. Most, rövid távon arra kell koncentrálnunk, hogy a helyhatósági választásokon olyan jelölteket állítsunk, akik megfelelnek az elvárásoknak: kezdeményezők, élelmesek, rátermettek. Ez a megvalósításnak a személyekhez kapcsolódó része. Ha ez így lesz, az már fél siker. Másrészt pedig, ami az intézményi részét illeti, az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya vállalja a közvetítő szerepét. Ehhez azonban szükséges, hogy a főosztályon is a megfelelő emberek dolgozzanak, hiszen nekik kell megvalósítani a koordinációt a köz- és az államigazgatás, az ún. alsó és felső szint – vagyis a forrás és a forráskeresők között. Mit tartalmaz a stratégia? Programja szerint az RMDSZ teljes mértékben támogatja a s zéleskörű decentralizációt. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatok munkája még mindig nagy mértékben függ a központi államigazgatástól. A szubszidiaritás elve alapján az ügyek megoldása az állampolgárokhoz legközelebb kell hogy kerüljön, de a sikeres decent ralizáció nem csak ezt jelentené: el kell érnünk azt is, hogy az önkormányzatoknak leosztott feladatokhoz arányosan rendeljék hozzá a teljesítésükhöz szükséges erőforrásokat, amelyhez pályázással plusz erőforrásokat kell előteremteniük. Szatmár megyében ve tődött fel például az, hogy a határsáv rendben tartása a községek feladata. Csakhogy, a polgármesterek elmondása szerint nem utaltak hozzá szükséges pénzügyi keretet – csak a büntetések lehetőségét. A decentralizációs folyamatban sem mindegy, hogy milyen módon kerülnek felhasználásra a közösség anyagi erőforrásai. Az önkormányzatok politikai társulásában, összehangolt politikai lépésekben és közös akciókban kell gondolkodni. Mindez elengedhetetlen mind a szimbolikus tér kialakításához, mind a regionális g azdasági célok, a székelyföldi jólét eléréséhez, azaz együttesen: az autonómiához. A mikrorégiók önkormányzatai ne egymásnak vetélytársai, hanem egymással együttműködő partnerei kell hogy legyenek. Fontos, hogy egymásban valóban szövetségest lássanak, és a nyagi, kulturális vagy humán erőforrásaikat értelmes szereposztásban hasznosítsák. Romániában a jelenlegi törvények a területrendezésre figyelnek, ezzel szemben az RMDSZ a területfejlesztés koncepcióját vallja, amely integrált megközelítés, magába foglalj a a települések szolgáltató hálózatait, a lakhatást, az infrastruktúrát. Elvként valljuk, hogy a területfejlesztési koncepciók alulról építkezve kell hogy kialakuljanak: az önkormányzatok legyenek tevékeny részesei a magasabb szintű regionális fejlesztési koncepcióknak. Meg kell tudniuk fogalmazni saját szükségleteiket, ezeket pedig projektorientáltan kell integrálni a területfejlesztési koncepcióba. Az RMDSZ meglátása szerint, a jelenlegi fejlesztési régiók nem működőképesek, kohéziójuk alacsony, többnyir e heterogének. Az új, 2009től esedékes régiómeghatározás a hagyományos régiókat, a közös történelmi, földrajzi, etnikai és kulturális sajátosságokat próbálja érvényesíteni, előtérbe helyezni. Fontosnak
