Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-22
16 előtti eseményekről szóltak a képek. Egyetlen kereskedelm i televízió sem tudósított arról, hogy mi történt a megtámadott nagykövetségek körül. Nincsenek veszélyben a magyarok Belgrádban Sem a nagykövetség, sem a belgrádi magyarok nincsenek veszélyben - mondta Szelestey Lajos, a Külügyminisztérium szóvivője c sütörtök este az MTInek. Magyarország már néhány nappal ezelőtt kérte, hogy erősítsék meg a belgrádi magyar nagykövetség védelmét a helyi hatóságok, így most már két rendőr vigyáz a diplomáciai képviseletre. Az épület ablakait bezsaluzták, illetve dróthál ót feszítettek ki rájuk - mondta a szóvivő. Az MTInek arra a kérdésére, hogy a vajdasági magyarokat érhetie inzultus a napokban, Szelestey Lajos elmondta: abból kell kiindulni, a szerb kormánynak nem érdeke, hogy akár a nemzetiségek, akár a diplomáciai képviseletek ellen "túlzott méretű" támadások induljanak, mert az rontaná az ország helyzetét az Európába vezető úton. De nem lehet semmit kizárni, atrocitás bármikor lehet, de a hatóságok képviselői kizárták a szervezett fegyveres megmozdulások lehetőség ét - mondta a szóvivő. vissza Összeomlás vagy albán csoda? - Liberális gazdaságpolitikával Koszovó túlélheti az elszakadást − Koszovó rövid távon többet veszít, mint Szerbia Szentkirályi Balázs Hírszerző 20080221 15:15 Bár a makrostabilitást elérte az ország, de Koszovónak gondot okozhat a segélyek drasztikusan csökkenése, ráadásul elveszíti legnagyobb kereskedelmi partnerét, Szerbiát. Az elemzők szerint viszont túlélhetik az összeomlást, ha folytatják a privatizációt és nyitnak az export- és importpiacok felé. Az elmúlt évek gazdasági növekedése recesszióba fordulhat Koszovóban. A kétmilliós ország azonban gyors konvergenciával, a gazdasági reformok folytatásával, az állami kiadások alacsonyan tartásával és az energet ikai szektorban rejlő lehetőségek kiaknázásával középtávon tovább növekedhet. A balkáni ország függetlenedését legkönnyebben akkor tudná átvészelni, ha a Szerbiával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok fennmaradnának. Míg azonban Szerbia az új állam létét sem akarja elismerni, addig kevés esély van a gazdasági kapcsolatok normalizálására. A gazdasági fordulat Koszovó 1999es függetlenedése Szerbiától fellendüléshez vezetett. Az ENSZ átmeneti kormányzói missziója (UNMIK) átalakította az intézményrendszer t, az igazságszolgáltatást és fejlődő pályára állította a gazdaságot. Az UNMIK és a koszovói adminisztráció szabad kereskedelmi egyezményeket kötött több balkáni állammal, így Horvátországgal, BoszniaHercegovinával, Albániával és Macedóniával. Tavalyelő tt Koszovó a KözépEurópai Szabad Kereskedelmi Térség (CEFTA) tagja lett. Mindezeknek köszönhetően az utóbbi években Koszovó gazdasága - ha nem is gyorsan - de nőtt. Igaz, az ezredfordulót több éves stagnálás követte, az utóbbi években azonban a keresked elem fellendülése meghozta az első eredményeket. Koszovó egyik óriási előnye ugyanis az egészséges adózási struktúra. A szomszédos országok elvonásaival összevetve a koszovói adók igen alacsonyak és kevés is van belőlük, ráadásul teljesítésük egyszerű. Az áfa 15 százalékos, de a mezőgazdasági termelés ráfordításai nulla százalékos kulccsal adóznak. A behozatalt 10 százalékos adó terheli, ám a beruházások mentesülnek ez alól. A személyi jövedelemadó kulcsai nulla és 20 százalék között változnak, átlagosan a bérek 5 százalékát vonják el. A kereskedelem liberalizálása a CEFTA beindításával javította az exportorientált ágazatok teljesítményét, ami segítette a kis- és közepes vállalkozásokat. A leglátványosabb növekedést a szolgáltató szektor produkálta, ezzel
