Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-21
30 Paul Pacuraru munkaügyi miniszter néhány nappal ezelőtt bejelentette, a finnek valóban megkeresték őt a hatályos munkatörvény „rugalmasabbá” tételének ötletével – írja a Der Spiegel. Részleteket azonban nem volt hajlandó elárulni a tárcavezető. A Nokia ugyanakkor szerdai nyilatkozatában kategorikusan visszautasította a Cartel Alfa vádjait. E szerint a konszern a világ minden országában szigorúan követi a foglalkoztatásra vonatkozó helyi jogszabályokat, és Ro mániában sem tervezi a heti munkaidőt a törvényileg megszabottnál hosszabbra nyújtani. A bezárásra ítélt németországi Nokiagyárat pótló nemeszsuki üzem február 11én, ünnepélyes keretek között kezdte meg működését, egyelőre 350 fővel, de a tervek szerint a létszámot ennek a tízszeresére duzzasztják 2009 végéig. A bochumi gyár megszüntetése óriási felháborodást váltott ki Németországban (VG, január 30.), ÉszakRajna – Vesztfália tartomány pedig válaszképpen 41 millió euró korábban odaítélt támogatást követel vissza a konszerntől arra hivatkozva, hogy a finnek nem teljesítették az ezzel kapcsolatos vállalásaikat. A Nokia erre vonatkozó hivatalos állásfoglalását éppen most tanulmányozzák a düsseldorfi gazdasági minisztériumban. vissz a Ukrajna WTOtagsága VG 20080221 Az elmúlt két hét Ukrajna számára egy fontos szakasz végét, ugyanakkor egy új út kezdetét jelentette. Két héttel ezelőtt a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Általános Tanácsa támogatását adta Ukrajna tagságához, így az már csak a kijevi ratifikálásra vár. Erre való tekintettel az Európai Unió és Ukrajna tárgyalásokat kezdett az erre alapuló szabad kereskedelmi egyezményről. Olyan helyzetben, amikor a világ piacait teljes gazdasági bizonytalanság jellemzi, fontos t udatosítani, hogy mind a növekvő gazdaságok, mind pedig a fejlett országok számára még mindig a globalizált gazdaság jelenti az egyetlen hitelt érdemlő, biztos pontot, amelyhez a kereskedelem, valamint a befektetések ösztönzése vezet el. Ukrajnában a refor merek joggal gondolják azt, a WTOtagság döntő fontosságú ahhoz, hogy az ország bekapcsolódjon a regionális és a globális vérkeringésbe. Egyrészt egy mind erősebbé váló mezőgazdasági termelő ország számára hatalmas jelentősége van annak, ha megvetheti a lá bát a világ exportpiacain, másrészt Ukrajna tagsága biztosítja, hogy a külföldi beruházók és kereskedők bizalommal fordulhatnak az ottani piacok felé. Az ország általános céljainak szintén megkerülhetetlen része az EUval kialakítandó szorosabb integráció. Ezen a téren jelenleg a szabad kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások játsszák a fő szerepet. Ukrajna szomszédjaként és messze legnagyobb exportpiacaként az unió mindig is kiállt az ország WTOtagsága mellett. Az EU legközelebbi szomszédaival fo lytatott politikájának elsődleges célja a stabilitás megőrzése és a gazdasági fejlődés előmozdítása volt. A gazdasági integráció – különös tekintettel a milliós nagyságrendű kereskedelmi forgalomra és a személyes kapcsolatokra, amelyek az egyre növekvő kis vállalkozások és regionális ellátási láncok révén jöttek létre – jelentős kiaknázatlan tartalékot jelent. Ez az oka annak, hogy az unió Ukrajnával – a WTOtagságra alapozva – olyan megállapodást szeretne kötni, amelynek célja új üzletek és beruházási kapcs olatok ösztönzése, a kereskedelem adminisztratív jellegű akadályainak eltávolítása és a kisvállalkozások segítése. Ha Oroszország az idén vagy jövőre csatlakozik a WTOhoz, a cél továbbra is ugyanaz marad. A világgazdaságban uralkodó bizonytalanság idején Ukrajna WTOtagsága a világ kereskedelmi rendszerének folyamatos bővülését is tudatosítja bennünk. Jelenleg 152 állam tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek, és ezek csaknem valamennyi gazdasági fejlettségi szintet lefedik. Már csak Oroszország az egyetlen , jelentős gazdasággal rendelkező ország, amely nem tagja a WTOnak, de törekszik arra, hogy még az idén csatlakozzon. Abban az évben, amikor Ukrajna kivált a Szovjetunióból, világszerte hozzávetőleg tízből két ember élt nyitott gazdaságban. Ma – kevesebb mint 20 év elteltével – tízből több mint kilencen. A nyitott gazdaság felé történő elmozdulás együtt járt a globális szegénység soha nem látott mértékű csökkenésével. Ha ukrajnai reformereket kérdezünk, mind azt mondják, hogy a világgazdaság kihívása az u krán gazdasági fellendülés leghatékonyabb mozgatórugója. A külföldi közvetlen befektetések a növekvő ukrán gazdasági ágazatokban vitathatatlanul a legjobb tőkeforrást jelentik. Ezt a következtetést számos ázsiai és délamerikai reformpárti kormány vonta le az elmúlt két évtizedben, méghozzá látványos eredményekkel. A hitelválság fontos kérdéseket vet fel a világ pénzügyi piacain a kockázatkezeléssel és a felelősségvállalással kapcsolatosan. Bármilyen új kormányzási rendszerek kerüljenek is ki a jelenlegi vá lságból – és valamilyeneknek ki kell kerülniük – , fő céljuk annak biztosítása, hogy az ingatag hitelpiacok ne ássák alá a világkereskedelmi hálózatokat és a befektetéseket, amelyek az elmúlt húsz év valamennyi gazdasági sikertörténetének az alapját képezté k. Ukrajna WTOs törekvéseinek és a megkezdett szabad kereskedelmi tárgyalásoknak ezt kell tudatosítani bennünk. vissza
