Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-19
30 önrendelkezés stb. ) terén sokkal előbbre jár, mint amennyire a továbbra is nagy mértékben ösztön vezérelte emberi agy ezt a fejlődést követni tudta volna. vissza Nemzetstratégia a községben −Kerekasztalbeszélgetés Zentán magyarországi vendé gekkel Magyar Szó 2008.02.19. A hétvégén a Zentai Alkotóházban a VMSZ községi szervezete nemzetstratégiai kerekasztalbeszélgetést rendezett, amelyen jelen volt Nagy Gábor Tamás és Potápi Árpád, a Fidesz nemzetstratégiai bizottságának vezető tagja, ille tve elnöke, valamint Varga László, a VMSZ köztársasági képviselője is. A fórumon Becsey Zsolt elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni. A vitafórum elején Juhász Attila, Zenta polgármestere üdvözölte a beszélgetés résztvevőit és az egybegyűlteket. Köszön tőjében hangsúlyozta: azt szeretné, hogy az eddig megtett stratégiai lépések közös elemzése történjen a beszélgetés során, mivel jó tudni azt, hogy milyen törekvések vannak az oktatás, a kultúra, az egészségügy stb. területén, illetve milyen elképzelései v annak az egyháznak. A zentai polgármester szerint egy XXI. századi város vízióját kell felvázolni a sajátos nemzeti helyzetünkből eredően. Ezt követően Varga László fordult az egybegyűltekhez, s kiemelte, hogy egyrészt az identitás megőrzése, másrészt pedi g a mindennapi boldogulás jegyében kell tevékenykedni, ugyanakkor a vitafórumon a nemzetstratégiát illetőleg két szintről kell beszélni. Egy vajdaságiról és egy Tisza melléki környezetről. Varga kiemelte, hogy 2007 végén és 2008 elején rá kellett döbbenünk arra, hogy azok a remények, amelyeket 2000. október 5éhez fűzött a vajdasági magyarság, többnyire illúziók maradtak. Amennyiben viszont lokális szinten gondolkozunk nemzetstratégiáról, mindenképpen azt az irányt kell követni, amelyen néhány évvel ezelőtt elindult a város, s amelynek célja az, hogy Zenta valamilyen formában oktatási és kulturális fővárosa legyen a Tisza mentének. A parlamenti képviselő hozzáfűzte, hogy jelen pillanatban már nem elég az, hogy egyfajta szellemi fővárossá váljon Zenta, hanem foglalkozni kellene azokkal a kérdésekkel is, amelyek az itt élő emberek mindennapi életét érintik. Vagyis az önkormányzatnak, illetve az itt élő értelmiségieknek fő feladatuk kell hogy legyen: amennyiben kialakul ez a szellemi központ, akkor mögötte egy o lyan gazdasági struktúrának kell állnia, amely a központot fenn is tudja tartani. A magyarországi vendégek közül Potápi Árpád ismertette a Fidesz nemzetstratégiai bizottságának munkáját. A bizottság elnöke elmondta: alapvető céljuk, hogy a párt elnökét s a frakció tagjait ellássák olyan információkkal, amelyek hozzájárulhatnak egy jövőbeni kormányprogram kidolgozásához. Ugyanakkor a munkacsoportok is tartják a kapcsolatot a társadalom különböző rétegeivel, e bizottság esetében a határon túli magyarsággal, civil szervezetekkel, egyházzal stb. Kitért Schengen problematikájára is, s kijelentette, hogy erre a kérdésre a vajdasági magyarság számára egyértelműen a kettős állampolgárság az egyetlen megoldás, s véleménye szerint a szerb politikában most olyan tört énelmi pillanat érkezett el, amikor ez nem jelenthet gondot Szerbiának. És Magyarországnak sem, azonban ezt a jelenlegi magyar kormány sajnos másképpen látja. Nagy Gábor Tamás, aki egyébként Zenta testvérvárosának, Budavárnak a polgármestere is, elmondta, hogy soksok ilyen kapcsolatra van szükség ahhoz, hogy az emberek valóban összetartozónak érezzék magukat. Beszédében kronológiai sorrendben, a rendszerváltástól napjainkig felvázolta az anyaország viszonyulását a határon túli magyarokhoz, s hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szocialista kormány 2004. december 5ével elárulta a határon túli magyarokat. Hozzátette, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazást megelőző szocialista ellenkampányra jellemző demagógia a mostani szociális referendum előtt is ére zhető. - Arról beszéltek, hogy azért nem adható a határon túli magyaroknak kettős állampolgárság, mivel át fognak költözni Magyarországra, s elveszik az ottaniak társadalmi biztosítási jogosultságait. Azóta viszont kiderült, hogy ők veszik el tőlünk, s ne m a határon túli magyaroktól kellett volna féltenünk már akkor sem, hanem igazából attól a kormánytól, amely mindent megtesz egyébként, hogy ezt a nemzetárulást ne csak önökkel szemben, hanem a saját magyarjaival szemben is elkövesse - vélekedett Nagy Gábo r Tamás, majd hozzátette, hogy a jelenlegi helyzettel szemben egy erős anyaországnak kellene építenie a diaszpórában lévő magyarokat. Becsey Zsolt EPképviselő leveléből megtudhattuk, hogy bármikor itt járt, azt tapasztalta, hogy az itt élő magyarok mindi g előre nézve szemlélték az életet. Ugyanakkor a délvidéki magyarság jövőjét illetően véleménye szerint három fő problémával kell szembenézni, ez pedig az összefogás hiánya, az európai integráció kérdésköre és a délvidéki fiatalság helyben maradásának prob lémája. Mint írta, az első gond megoldódni látszik. A második kérdéskör viszont legkevésbé függ a vajdasági magyaroktól, annak ellenére, hogy őket sújtja legkeményebben a schengeni vasfüggöny léte. A fiatalok megmaradásához pedig elengedhetetlen a magyar f elsőoktatás megléte, a nyugati színvonalú magyar nyelvű szakképzés, a foglalkoztatottság problémájának a megoldása.
