Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-19
28 közösségnek aktívan szerepet kell vállalnia a nemzetiségi kérdés, a közösségi célok rendezését célzó politikai eszközök és megoldások kialakításába n. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbbutóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó. Leszögezte, Koszovó nem jelent analógiát, minden konkrét helyzet más és más. Felidézte: az RMDSZ már 1990ben, megalakulását követőe n elhatározta, hogy kizárólag politikai és parlamenti eszközökkel kíván küzdeni az erdélyi magyarság jogaiért, elutasította a kisebbségi jogérvényesítés erőszakos eszközeit. Ehhez az elmúlt tizenhét évben sikerült a parlamentben, de kormányzati szinten is partnerekre találni a román politikai életben. Koszovó függetlenné válása szerinte fontos politikai pillanat, amikor az RMDSZnek, de a román politikai pártoknak is meg kell erősíteniük szándékukat az együtt élő nemzetiségek közötti együttműködés, a mego ldások közös keresése terén. Pîrvulescu: nincs párhuzam Koszovó és Erdély között „Koszovó függetlensége előrelátható volt, és az, hogy ez nem konszenzusos alapon történt csak az Egyesült Államok és az Európ ai Unió határozatlansága számlájára írható” – ma gyarázta az ÚMSZ kérdésére Cristian Pîrvulescu politikai elemző. Szerinte a szerb állam nem kereste a kiegyezést az albánokkal, képtelen volt demokratikus eszközökkel kezelni a kialakult helyzetet, így a végkifejl et nem volt kérdéses. „Kísérlettel szembes ülünk, nem hiszem, hogy a jó vagy rossz fogalmaival kell ezt leírni, lehetőségekről kell beszélni. A trianoni békeszerződés amúgy is már egy túlhaladott állapot, a lényeg az, hogy az Európai Unió fel tud nőni a szerephez, és képes béké t teremteni a térségb en” – vélekedik Pîrvulescu, aki nem lát párhuzamot Székelyföld autonómiakövetelései és Koszovó között. „A román állam a kiegyezést, és nem az elnyomást választotta a kisebbségekkel való viszonyában” – magyarázta. Szerinte az etnikumközi feszültségek csak akkor lángolhatnak fel újra, ha a magyarok parlamenti képviselet nélkül maradnak. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke kérdésünkre úgy vélekedett: Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állítja. Szerinte a mohácsi vereség után a magyar állam Erdélyben maradt fent, és ugyanúgy, mint a szerbek Koszovóban, a magyaroknak Erdélyben nem volt számbeli többségük az elszakadás előtt legal ább kétszáz évvel. „Az albánoknak nem volt államuk Koszovó területén, akárcsak a románoknak Erdélyben. Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyará zta. ► Funar: Markót tartóztassák le Az államelnöki hivatalban tartott találkozó előtt is támadások érték az RMDSZt a Koszovóval kapcsolatos állásfoglalása miatt, még a koalíciós társ Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről is. „Ha Markó Béláék kitartana k álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Câmpeanu liberális szenátor. Az RMDSZelnök kijelentéseit bírálva délelőtti sajtótájékoztatóján a DemokrataLiberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. „Az RMDSZ kormányon van. Ez azt jelenti, hogy a román állam hivatalos álláspontját képviseli?” – kérdezett Emil Boc. Számonkérően fordult a kormányhoz és az RMDSZhez a délelőtt folyamán a Szociáldemokrata Párt (P SD) is. „Furcsállom, hogy kormánypártként az RMDSZ más álláspontra helyezkedik, mint amilyet elfoglalt decemberben az ország vezetősége” – mondta Mircea Geoană pártelnök. Amint az várható volt, a legvehemensebben a NagyRománia Párt (PRM) tiltakozott Mar kóék magatartása ellen. Az alakulat elnöke, Corneliu Vadim Tudor felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZt, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le ke llene tartóztatni. ► Băsescu: törvénytelen a pristinai döntés A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját az államfő fogalmazta meg: Traian Băsescu törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldal ú kikiáltását. Az elnök azzal magyarázta az állásfoglalás késlekedését, hogy Bukarest meg akarta várni az EU külügyminisztereinek egyeztetését a kérdésben.
