Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-19
15 térségek országai között. Ennek - és általában a mobilitásnak - az előmozdítása végett egyszerűsíteni kívánják a vízumbeszerzési eljárást, "testre szabott" megközelíté st alkalmazva a szóban forgó országok mindegyikére. Ez utóbbi témával - a vízumüggyel - összefüggésben üdvözölték a miniszterek az EUmoldovai kapcsolatok alakulásának tavaly tapasztalt "pozitív irányú dinamikáját". A miniszterek elfogadták azt a javaslatot, amely a Törökországgal fennálló "csatlakozási partnerségi" viszony prioritásainak aktualizálásáról szólt. A kiemelt figyelemmel kísért témák élén a demokrácia és a jogállamiság szerepel, együtt az emberi jogokkal - azon belül a politikai, gazda sági, szociális, kisebbségi és kulturális jogokkal , majd ezeket követi fontossági sorrendben a regionális és nemzetközi ügyek témaköre, valamint a gazdasági kritériumrendszer. Az EU külügyminiszterei Csáddal és annak környező térségével is foglalkozt ak. Elítélték a fegyveres csoportok kormányellenes támadásait, és támogatásukról biztosították az Afrikai Unió és az ENSZ erőfeszítéseit, amelyeket Csád szuverenitásának védelmében tesznek e nemzetközi szervezetek. Elítélték azokat a támadásokat, amelyeket a szudáni kormányerők követtek el február 8án nyugatdárfúri falvak ellen, és megerősítették, hogy a Csádba és a Középafrikai Köztársaságba vezényelt uniós békefenntartó erők fontos hozzájárulást jelentenek a térségbeli konfliktusok lecsillapításához, a humanitárius helyzet javításához. (Százezrek kerestek menedéket Csádban és a Középafrikai Köztársaságban a dárfúri harcok elől.) vissza Szlovákiában Ján Slota második a népszerűségi listán Keszeli Ferenc, az MTI tudósító ja jelenti: Pozsony, 2008. február 18., hétfő (MTI) - Egy friss felmérés szerint a népszerűségi lista második helyén áll Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kirohanásairól ismert vezetője, akinél csak koalíciós partnere, Robert Fico k ormányfő népszerűbb. A Szlovák Statisztikai Hivatal (SÚ SR) 1072 személyes mintára épülő felmérése szerint Fico népszerűségi indexe 37,8 százalékpont, Slotáé kereken 14 százalék. Az SNS vezetője ezúttal az államfőt is "lekörözte": Ivan Gasparovicot a megkérdezetteknek csupán 13,5 százaléka tekinti kedvenc politikusának. A negyedik helyet is kormánypárti politikus, Robert Kalinák, a Robert Fico vezette IránySzociáldemokrácia (SmerSD) nevű párthoz tartozó belügyminiszter foglalja el 10,9 százalékka l. A sorban az ötödik helyet 9 százalékkal a harmadik kormányerő, a NéppártDemokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke, Vladimír Meciar foglalja el. Az ellenzéki képviselők csak a kormánypártiak után következnek a sorban. Az előző kormányfő, Mikulás Dzu rinda, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke 5,5 százalékot "jegyez". Dzurindát még pártja alelnöke, Iveta Radicová is megelőzi, aki hatodikként 5,7 százalékos népszerűséget tudhat magáénak. 4,5 százalékkal nyolcadik a sorban Bugár B éla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt elnöke, akinek utódja, Csáky Pál 2,6 százalékkal csak a tizenegyedik a felmérés szerint. vissza Koszovó: Markó szerint Koszovó nem tekinthető analógiának Garzó Ferenc, az MTI tudó sítója jelenti: Bukarest, 2008. február 18., hétfő (MTI) - Koszovó nem tekinthető analógiának, de összehasonlítási alapnak igen - fejtette ki hétfői bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A po litikus leszögezte: Koszovó függetlenné válása nem szolgál analógiaként, konkrét modellként más helyzetekre, mégis precedenst jelent abban, hogy az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek aktívan szerepet kell vállalnia a nemzetiségi kérdés, a közösség i célok rendezését célzó politikai eszközök és megoldások kialakításában. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbbutóbb Romániának is meg kell tennie ezt - vélekedett Markó. Leszögezte - Koszovó nem jelent analógiát, minden konkrét helyzet más és más. Felidézte: az RMDSZ már 1990ben, megalakulását követő en elhatározta, hogy kizárólag politikai és parlamenti eszközökkel kíván küzdeni az erdélyi magyarság jogaiért, elutasította a kisebbségi jogérvényesítés erőszakos eszközeit. Ehhez az elmúlt tizenhét évben sikerült a parlamentben, de kormányzati szinten is partnerekre találni a román politikai életben. Koszovó függetlenné válása szerinte fontos politikai pillanat, amikor az RMDSZnek, de a román politikai pártoknak is meg kell erősíteniük szándékukat az együtt élő nemzetiségek közötti együttműködés, a m egoldások közös keresése terén. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a román politika néhány, szerinte aggasztó jelenségére. A kisebbségi törvényt például máig nem sikerült elfogadtatni a parlamentben, dacára annak, hogy ez szerepel a
