Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-19
11 hatodik hadoszlopként használhatják. Az utóbbiak annál alkalmasabbakká válnak e „szerepre”, minél durvább retorziókkal próbálják visszatartani őket. Úgy tűnik: a történelemnek a kisebbségi kérdés vonatkozásában is egyetle n tanulsága van: senki nem tanul belőle semmit. vissza Koszovó függetlensége lángra lobbantotta a székelyföldi nacionalizmust a román sajtó szerint Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2008. február 18., hétfő (MTI) - Koszovó függetlensége ismét lángra lobbantotta a székelyföldi nacionalizmust - írja hétfői számában a Cotidianul című román napilap, amely a többi bukaresti újsághoz hasonlóan megállapítja: az esemény élénk visszhangot váltott ki a romániai m agyarság vezetői körében. A Cotidianul szerint Koszovó függetlenségének kikiáltása azonnal tápot adott Európaszerte az elszakadási törekvéseknek, Románián belül is. A lap megjegyzi, hogy a romániai magyarság vezetői egyhangúlag üdvözölték Koszovó függ etlenségét, amit modellként akarnak felhasználni Székelyföld autonómiájának megteremtéséhez. Az Evenimentul Zilei szerint Koszovó függetlenségének kikiáltása felkeltette az egész világ érdeklődését, de a legnagyobb visszhangja az autonómiára vágyó kis ebbségi közösségekben volt tapasztalható. Az Evenimentul Zilei is megjegyzi, hogy politikai hovatartozástól függetlenül a romániai magyarság politikai vezetői "kórusban üdvözölték" a vasárnapi eseményt, és szorgalmazták, hogy Románia is ismerje el Koszovó önállóságát. A bukaresti lapok részletesen beszámolnak arról, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két politikusa Koszovóba látogatott a hét végén, mert személyesen akartak tájékozódni az ottani eseményekről. A Cotidianul szerint az RMDSZ "kémeket küldött Koszovóba, hogy szeparatizmust tanuljanak". Markó Béla RMDSZelnök a Gandul című napilapnak adott interjújában ugyanakkor elmondta, hogy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő és Antal Árpád bukaresti parlamenti képviselő saját kezdemén yezésére utazott Pristinába. A Ziua veszélyes precedensnek nevezi Koszovó függetlenségét, emlékeztetve: 1945 óta először fordult elő, hogy egy állam határait erőszakkal és egyoldalúan módosították. A Gardianul tudósításának címében azt emelte ki , hogy Vlagyimir Putyin "a magyar szeparatisták karjaiba taszította Erdélyt". Arra utalt ezzel, hogy az orosz államfő nyilatkozatában Erdélyt is azon régiók közé sorolta, ahol precedensként tekintenek a Koszovóügyre. A román lapok arról is tudósítanak , hogy vasárnap késő este Kolozsvár főterén romániai magyar civil szervezetek kezdeményezésére harminc fiatal gyűlt össze. Rokonszenvüket fejezték ki Koszovó függetlensége és Székelyföld autonómiája iránt. vissza Cossiga sz erint Koszovó után a baszkokon és a katalánokon a sor Róma, 2008. február 18., hétfő (MTI/ANSA) - Koszovó függetlenségének kikiáltása után el kell ismerni a baszkok és a katalánok önállóságát is - vélekedett Francesco Cossiga olasz örökös szenátor, vol t köztársasági elnök. Cossiga a Libero című olasz jobboldali lap hétfői számában megjelent cikkében a "dominóelv" érvényesülését vetíti előre. "Ha a madridi kormány folytatja elnyomó politikáját a baszk tartománnyal, Katalóniával és Galíciával sze mben, elkerülhetetlen lesz e népek önrendelkezési jogának elismerése. És ennek fényében nem értjük, hogy Erdély miért is ne választhatná a visszacsatlakozást Magyarországhoz?" - teszi fel a kérdést a veterán olasz politikus. Cossiga ugyanakkor másképpe n értékelte a déltiroli problémát. Szerinte ugyanis ott soha nem merült fel az önrendelkezés kérdése, azt egyetlen déltiroli párt sem fogja felvetni azon eg yszerű oknál fogva, hogy "Ausztria soha nem lenne képes azt adni a tartománynak, amit jelenleg Olaszország nyújt neki". vissza Koszovó függetlensége - gazdasági érdekek, szerb veszteségek - HÁTTÉR Budapest, 2008. február 18., (MTI/APA) - Koszovó függetlenedésének folyamatában jobbára csak a problémakör politikai vonatkozásai kerültek előtérbe, de a tartomány elszakadása Szerbiától számos gazdasági és tulajdonjogi kérdést is felvet. A szerbiai állami intézmények és sza kértők becslése szerint a koszovói ingatlanok értéke mintegy 220 milliárd dollárra rúg, ebből legkevesebb négymilliárd dollárra becsülik annak a harmincezer szerb családnak a vagyonát, amelyeket elűztek Koszovóból a nemzetközi haderő 1999ben történt bevon ulása óta. Amikor "szerb veszteségekről" van szó, figyelembe kell venni a katonai létesítmények értékét is, hiszen csak a Pristina melletti Slatina repülőtér értékét 95 millió euróra becsülik Belgrádban. A szerbiai vállalatoknak összesen
