Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-18
38 Mitrovica északi, szerb részébe megérkeztek a Szerbiában is szélsőségesnek tartott radikális jobboldali szervezet, az Obraz tagjai, értesült diplomáciai forrásból a Magyar Hírlap. A tudósítás idején Koszovószerte – így északon is – nyugodt volt ugyan a helyzet, ám a szerbek feszülten várják a fejleményeket. A z ünneplő albánok pedig a szerb reakciókat. Makai József, Pristina vissza Belgrád ebbe soha nem fog belenyugodni Magyar Hírlap, 2008.02.18. Amíg szerbek lesznek, Koszovó Szerbia része marad, hangoztatta a szerb ko rmányfő, és kitartó küzdelmet jelentett be a tartomány visszaszerzéséért. Tadic elnök elhamarkodott lépésektől tart. Alig egy órával a függetlenségről hozott pristinai határozat után Belgrádban Vojislav Kostunica kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a " hallatlan törvénytelenséget", vagyis egy "kváziállam megteremtését Szerbia területének a NATO által ellenőrzött részén". A miniszterelnök az amerikai kormány destruktív, kegyetlen és erkölcstelen politikáját tette felelőssé a történtekért, és azzal vádolta Washingtont, hogy rákényszeríti akaratát szövetségesére, az Európai Unióra. Mint mondta, mára kiderült az igazság: a NATO saját katonai érdekei miatt bombázta Szerbiát, és ezt a célt szolgálja a koszovói albán bábállam megteremtése is. Kostunica szerint Európa fejet hajtott az amerikai erőszakpolitika előtt, ezért vállalnia kell a felelősséget a Koszovó elszakítása miatti messze ható következményekért. A szerb vezető figyelmeztetett rá, hogy Belgrád nemcsak a törvénytelen függetlenségi nyilatkozatot semm isítette meg, hanem érvénytelennek tekinti az EUmisszió koszovói küldetésére vonatkozó döntést is, majd leszögezte: Koszovó mindig is Szerbia része marad. Boris Tadic államfő a közvéleményhez intézett nyilatkozatában ugyancsak hangoztatta, hogy mindent m eg fognak tenni a déli tartomány jogtalanul kihirdetett függetlenségének megsemmisítéséért, ám óva intett az elhamarkodott lépésektől, amelyek kárt okozhatnak magának Szerbiának. Sem az elnök, sem a kormányfő nem tett említést a tervbe vett megtorló intézk edésekről azon külföldi államok ellen, amelyek elismernék az új koszovói államot. A koszovói események minden más kérdést háttérbe szorítanak Szerbiában. A kormány, annak bizonyítására, hogy eltökélten védelmezi a nemzeti érdekeket és elutasítja a "szaka dár albán kisebbség törvénytelen lépését", a déli tartomány szerbek lakta körzeteibe küldte minisztereit. Bejelentették, hogy a szerb állam a jövőben még intenzívebben jelen lesz Koszovóban. A szerb közvélemény súlyos csapásként éli meg Koszovó elvesztés ét, és komoly aggodalommal tekint a következő napok elé, ez érezhető léptennyomon. Belgrádban, Újvidéken és más városokban a Koszovó védelmét hirdető plakátok lepték el a házfalakat, a templomokban a déli tartományért imádkoztak, a közszolgálati média ped ig törölte programjáról a szórakoztató műsorokat, de rendbontásokról vagy incidensekről nem érkeztek hírek. RMDSZ: precedens született A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Koszovó függetlenségének kikiáltását a KözépEurópában és a Balkánon az elmúlt m ásfél évtizedben végbement átrendeződés szükségszerű következményének tartja – hangzik a Markó Béla elnök által aláírt közlemény. "Itt az ideje, hogy a huszonegyedik századi Európa országai új szemlélettel kezeljék a népek, nemzetek önrendelkezési jogát. Ú gy véljük, Európa államai precedenst teremtettek, hiszen mostantól fogva más megoldatlan etnikai kérdések rendezésétől sem zárkózhatnak el" – zárul az RMDSZ közleménye. J. Garai Béla, Újvidék, SCS vissza Albánok százezrei ünnepelték a függetlenné vált Koszovót Népszava, 2008.02.18. Pristinában hatalmas ünnepséget rendeztek A pristinai parlament vasárnapi rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Koszovó függetlenségét, azaz elszakadását Szerbiától. Fatmir Se jdiu elnök, Hashim Thaci miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök ezután aláírták a „független és demokratikus állam” megalakulásáról szóló nyilatkozatot. A parlamenti határozat szerint a cél a Martti Ahtisaari ENSZközvetítő által javasolt, korlátozott ö nálló államiság megteremtése az Európai Unió felügyelete alatt. A koszovói parlament 109 képviselője fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, a voksoláson nem vett részt a szerb kisebbség 11 parlamenti képviselője.
