Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-18
12 1998 elején az albánok fegyveres szervezete, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) háborút indított a szerbek ellen a tartomány "felszabadításáért", de a szerb biztonsági erők brutálisan elfojtották a gerillaharcot. A válság rendezésére a nagyhatalmak bevonásával kidolgozott béketervet Slobodan Milosevic jugoszláv elnök elutasította, a jugoszláv hadsereg hozzálátott az etnikailag tiszta szerb Koszovó létre hozásához. A tárgyalások kudarca után a NATO 1999. március 24én bombázni kezdte Jugoszláviát, Belgrád 11 hét után, június 10én elfogadta a feltételeket. A tartományba - ahonnan most az albán megtorlások elől a szerbek menekültek el - bevonult a NATO álta l irányított nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR, a közigazgatást az ENSZ missziója (UNMIK) vette kezébe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10én elfogadott 1244. számú határozata elismerte Jugoszlávia szuverenitását Koszovó fölött, ugyanakkor je lentős autonómia létrehozását írta elő a tartománynak. Mivel a tartományban a demokrácia helyzete négy év után sem javult, az ENSZ a demokratikus társadalom alapelveit összefoglaló normarendszer teljesítését írta elő a Koszovó jövendő státusáról szóló tárgyalások megkezdésének feltételéül. 2005 végén a finn Martti Ahtisaari, az ENSZ különmegbízottja missziót kezdett Koszovó végleges státusának meghatározása érdekében, 2006 elején kudarcba fulladó tárgyalások kezdődtek a szerbek és a koszovói albánok köz ött. A szerb fél nem fogadta el Ahtisaari rendezési tervét, amely belgrádi álláspont szerint megfosztja Szerbiát területe 15 százalékától, s önkényesen megváltoztatja nemzetközileg elismert határát. Szerbiában 2006. november 8án új alkotmányt hirdettek ki , amely Koszovót az ország elidegeníthetetlen részének minősíti. 2007ben az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok és európai szövetségesei benyújtották a Koszovó számára nemzetközi ellenőrzés alatt függetlenséget biztosító határozattervezetet, am elyet a testületben a Szerbiát támogató Oroszország elutasított. vissza Koszovó függetlenségét példaként foghatják fel más elszakadásra törekvő területeken - HÁTTÉR London, 2008. február 17., vasárnap (MTI/Reuters) - A pristinai parlament vasárnap bejelentette Koszovó elszakadását Szerbiától. A legnagyobb nyugati hatalmak támogatják a túlnyomórészt albánok lakta tartomány függetlenné válását, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eset nem szolgálhat irányadó példaként más, e lszakadásra törekvő területek számára. Dnyeszter menti Köztársaság: a mintegy 550 ezer lakosú terület 1990ben, néhány száz halálos áldozattal járó rövid katonai konfliktust követően kiáltotta ki elszakadását Moldovától. A konfliktusnak az orosz hadser eg beavatkozása vetett véget, jelenleg is 1200 orosz katona állomásozik a Dnyesztermelléken. A népesség többségét oroszajkú szlávok alkotják, akik attól tartva törekedtek a függetlenségre, hogy Moldova román nyelvet beszélő többségi lakossága a Romániához csatlakozást választja. Abházia, DélOszétia: mindkettő fegyveres konfliktust követően, az 1990es évek elején jelentette be elszakadását Grúziától. Abháziát a harcokat követően egy ideig nemzetközi elszigeteltség övezte, később azonban szoros kapcsol atokat alakított ki Oroszországgal. DélOszétiában a Grúziával kötött fegyverszünet ellenére újra és újra felmerül az erőszak kiújulásának veszélye. Mindkét térségben állomásoznak orosz békefenntartók. HegyiKarabah: A mintegy 140 ezres, többségében ör mény lakosságú terület 1991ben egyoldalúan kimondta elszakadását Azerbajdzsántól. A térség miatt véres harcok törtek ki Azerbajdzsán és a szomszédos Örményország között, amelyeket 1994ben tűzszünet zárt le. A jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó HegyiKarabah ot az örmény hadsereg tartja ellenőrzése alatt. Baszkföld: a 2,1 millió lakosú félautonóm spanyol régióban mintegy negyven éve harcol egy független baszk állam létrehozásáért a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szeparatista szervezet. Az ETA fegyveres akci óinak több mint 800 halálos áldozata volt. Kurdok lakta területek: Törökországban, Irakban, Szíriában és Iránban összesen mintegy 20 millió kurd él, akik a világ legnagyobb, saját állam nélküli kisebbségének tekintik magukat. A legnagyobb kurd népesség Törökország délkeleti részén él. Itt a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) geril lái 1984ben kezdődött felkelésében több mint 30 ezren vesztették életüket. vissza Belgrád elítéli a koszovói függetlenség kikiáltását Belgrád, 2008. február 17., vasárnap (MTI/Reuters/AFP) - Belgrád elítélte Koszovó fü ggetlenségének egyoldalú kikiáltását, röviddel azután, hogy a pristinai parlament vasárnapi rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Koszovó függetlenségét Szerbiától. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök a pristinai függetlenségi nyilatko zat elhangzása után alig pár perccel mondott televíziós beszédében "talmi államnak" nevezte Koszovót.
