Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-16
26 Pedig a területi egység minden magyar nemzeteszme alapja 1918ig. Egyenes út vezetett gróf Apponyi Albertig, aki meglátván a trianoni tárgyalások végén az elébe terített té rképen a mai határokat, másnapi válaszában újra az egészet kérte. A XIX. századi nemzetépítés "ördögi patája" lógott ki e pillanatban. Apponyi nem azokat a területeket kérte, amelyeken átmenthető lett volna mindaz, amiért Kossuth és Eötvös jobb fele küzdöt t: a nemes- és nem nemesekből közös érdekek mentén létrejött, magyarul beszélő milliók közösségét, beletörődve azok távozásába, akik nem akartak magyarok lenni, és épp elég megaláztatást szenvedtek emiatt. Apponyi nem a lelkekre gondolt, hanem a hegyekre, és a hegyek gyomrában a sóra, ezüstre, aranyra. Hozzátette a maga igazságtalanságát a nagyhatalmakéhoz. Nem azt mondom természetesen, hogy ez a béke kimenetelén változtatott volna. Hanem azt, hogy lett volna egy mondatunk, ami azt mutatta volna, hogy a mag yar nemzeteszme belső viszályából a jobbik rész kerekedett felül. (Ezért nem tartom hibának, hogy nincs beágyazva a magyar nacionalizmus története a szomszéd nemzetek kifejlődésének szövegösszefüggésébe. Gyurgyák János a folyamat belső működését akarta meg érteni.) Erre a mondatra fel lehetne építeni a jövőre vonatkozó közös tervet, melyet a szerző hiányol. De az nem hangzott el, mert a viszályban nem a jobbik rész volt az erősebb. És ezért a jobbik rész (még ha kritikusan ábrázolt, "az elkövetett bűnöket és hibákat... nyíltsággal és mélységben" bemutató) története Gyurgyák János könyvében önmagában nem vezethet el a teljes igazsághoz. A nagy nemzedék tagjai, Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös maguk is küzdöttek liberális nacionalizmusuk sötét oldalával. Ap ponyi a múltat választotta, amikor maga előtt látta kiterítve a jövőt, mint ahogy a magyar politikai elit is, amikor húsz éve belenézett az új kezdet szakadékába. Nem "hanyatló" mivoltában nem volt ereje dönteni a jobb liberalizmus mellett, hanem volt erej e dönteni a rosszabb mellett. S e döntés - fájdalom - máig valamennyiünké. Minden egyes NagyMagyarországtérkép az előttem haladó gépkocsin Apponyi döntését idézi és ismétli meg. Ha leparkolok Érsekújvárott, Késmárkon, Podolinban, és az első járókelő szem ében megpillantom a dermedt, néma bizalmatlanságot, akkor tudom, hogy ő jár a nyomomban, ő áll a hátam mögött. A hanyatlástörténet két előfeltételt hagy érintetlenül érvényben, melyeket ma a szerzőn kívül a történeti érdeklődésű értelmiség többsége szint én elfogad. Az egyik, hogy e rezignált múltszemlélet mégis nyitott a jövőbe, történetfilozófiailag fenntartja a valósággal való együttélés lehetőségét. A másik, hogy a múlt felé is nyitott, amennyiben lehetőséget ad arra, hogy újra és újra visszatérjünk go ndolatban az értékteljes aranykorhoz. A magyar területi integritás eszméjének (és egykori valóságának) megírása ezzel szemben nem klasszikus értelemben vett történetírói feladat, mert nem nyitott a jövőbe, hanem 1920. június 4én véget ér. Vagy ha nyitott, akkor az irracionalitás, a lázálom, az őrület felé mutat. Gyurgyák János elsőként tett kísérletet arra, hogy megírja az őrületbe forduló nemzeti gondolat történetét. Azonban a liberális ész nézőpontját foglalva el fokozatosan kívülre került tárgyán, és nem önnön eszméjének történeteként írta meg a magyar nemzeteszme történetét, hanem a liberális, ésszerű ész önmagától való elfordulásának, bolondokházába vonulásának folyamataként, amint azt minősítései egész sora ("irreális vágyálom", "álomhüvelyezés", "p aródia" stb.) mutatja. S ezért, miközben arra kereste a választ a történelemben, hogy a rendszerváltozás után miképpen idegenedett el a magyar liberalizmus önmagától, aközben arra is felelt: miképp talált sötét, maga előtt is titkolt, "ósdi göncökbe öltözö tt", "avítt" önmagára. vissza Európa érdeke, hogy béke és stabilitás legyen a Balkánon MNO • 2008. február 16. 10:44 Hollandia is egységes uniós álláspontot szeretne Koszovó jövőjéről, de még nem döntöttek arról, hogy mik or ismerik el a független államot – mondta Frans Timmermans holland Európaiügyi miniszter Budapesten az MTInek. Hollandia közös uniós álláspontot szeretne Koszovóról, olyannyira egységeset, amennyire egységeset csak lehet – mondta Frans Timmermans a tá virati irodának. Arra a kérdésre, hogy Hollandia az első olyan országok között lesze, amelyek elismerik az új független államot, az EUminiszter elmondta: megvárják, hogy pontosan mi fog történni a tartományban, és ezután döntenek. Hozzátette: ha megszüle tik a deklaráció, akkor azt tanulmányozzák, és hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácsülésén szintén megvitatják a helyzetet.
