Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-16
24 medencében kisebbségben élő magyarokat is. A dominóhatás még súlyos abb válságokat idézhetne elő Afrikában, ahol a gyarmatosító nyugati hatalmak közismerten teljesen önkényesen jelölték ki az államhatárokat. A koszovói probléma megoldását Fleiner az 1999 óta az ENSZ fennhatósága alatt álló tartomány jogi helyzetének tisz tázásában látja. Annak megválaszolását, hogy Koszovó az ENSZ BT 1244es határozata értelmében kinyilváníthatjae függetlenségét vagy sem. - Ezt a kérdést nem lehet csak úgy átgázolni - hangoztatta a 70 éves professzor, aki a venezuelai Országos Választási Testületnek (CNE) is tanácsokat adott a közvetlen demokrácia és a népszavazások rendszerének megvalósításáról. - Sosem voltam Hugo Chávez venezuelai elnök tanácsadója. Jogászként viszont azt gondolom, hogy a "páriákként" vagy "megbélyegzettként" kezeltekne k, a társadalom szélére szorítottaknak is joguk van arra, hogy tisztességes és jogszerű bánásmódban részesüljenek - mondta arra a kérdésünkre, hogy szimpatizále az esélytelennek tartott kívülállókkal. A szerb fegyveres erők napján tette le hivatali eskü jét Borisz Tadics újraválasztott államfő. A belgrádi ceremónián az elnök ígéretet tett arra, hogy megvédi országa területi integritását, és minden erejével Szerbia EUtagságáért fog küzdeni. Tadics pénteken azt is közölte: Szerbia alacsonyabb szintre fogj a leszállítani, de nem szakítja meg diplomáciai kapcsolatait a Koszovó függetlenségét elismerő országokkal. Az önálló Koszovót elismerő országokkal "egészen biztosan nem lesznek olyan minőségűek és szintűek a kétoldalú kapcsolatok, mint ma" - mondta. Ez vo lt az első alkalom, hogy a legfelső szintű szerbiai vezetők egyike félreérthetetlenül kijelentette: Belgrád meg fogja torolni a külföldi kormányokon Koszovó önálló államiságának elismerését. (MTI) vissza Václav Klaus lett i smét a cseh köztársasági elnök NOL • Népszabadság Online • 2008. február 15. Václav Klaust pénteken újabb öt évre a Cseh Köztársaság államfőjévé választották. A megismételt elnökválasztás harmadik fordulójában Klaus megszerezte a képviselők és a szenáto rok szavazatainak többségét. Klaus mind a három fordulóban egyaránt 141 szavazatot kapott, ami a két ház végső közös szavazásánál éppen elegendő volt a győzelemhez. A jelenlegi államfőt saját pártján, a polgári demokratákon kívül a kereszténydemokraták e gy része, néhány független szenátor és a szociáldemokrata pártból kivált három képviselő támogatta. Az első két fordulóban még különkülön szavazott az alsóház és a felsőház. Klaus mindkét esetben a szenátusban, míg ellenlábasa, Jan Svejnar a képviselőház ban kapta meg a továbbjutáshoz szükséges voksokat. Az államfőválasztás nyílt szavazással történt, miután a Polgári Demokratikus Párt, amely egyedül maradt a titkos szavazás támogatásával, az ülés elején bejelentette, hogy egyetért a többség véleményével. Eredetileg a képviselők és a szenátorok a Hradzsinban zajló ülésen három jelölt közül választhattak: Klaus jelenlegi államfőt a Polgári Demokratikus Párt, Jan Svejnart a Zöldek Pártja és a Cseh Szociáldemokrata Párt, míg Jana Bobosíkovát az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja indította. Bobosíková azonban a délelőtti vita végén bejelentette: reálisan felmérte a helyzetet, s megállapította, hogy nincs esélye a sikerre, ezért visszalép. A kommunisták ezután bejelentették, hogy az első két fordul óban Svejnart fogják támogatni, de a harmadikban már nem. A három jelölt kampánybeszéde nem hozott sok újat. Az elsőként felszólaló Klaus beszédében a hagyományos értékeket, a nemzeti hagyományokat és a nemzeti önállóságot méltatta, s bizonygatta, hogy mi nden, amit eddig tett, helyes volt és a csehek érdekeit szolgálta. Hangsúlyozta, hogy ő az euró helyett a cseh korona híve, s nem kívánja Csehországot Brüsszelnek alárendelni. Svejnar megismételte, hogy célja a korlátok nélküli cseh társadalom, amelyben a problémákat nyílt párbeszéd útján oldják meg. Ugyanakkor korlátokat kell állítani a populizmus elé és vissza kell adni az embereknek a politikába vetett hitüket. Leszögezte, hogy elnökként nem fog beavatkozni a napi politikába, s híve a közvetlen elnökvál asztásnak.
