Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-15
27 mindvégig Jugoszlávia szegényháza maradt a rossz gazdaságpolitika, az elmaradott társadalmi beidegződések, a folytonos politikai feszültségek, illetve a szerbek és az albánok közötti ellentétek miatt. A súlyosbodó nehézségeket vetítheti előre, hogy a nemzetközi ellenőrzést követően sem javult a helyzet. Sőt a 2000es és 2001es enyhe emelkedés után két éven át a csökkent a GDP. A gazdaság éves gyarapodása most sem lehet több három százaléknál. Az infláció alacsony ugyan, de a külső adósság mag as. Koszovó a külföldön élő albánok segítségére van utalva: az ő hozzájárulásuk a GDP legalább 13 százalékát adja. Az ipari szektor továbbra is igen fejletlen, az áramellátás megbízhatatlan. A munkanélküliség elképesztően magas: 4050 százalék közötti. Ko szovó Horvátországgal, Boszniával, Macedóniával és természetesen Albániával kötött szabadkereskedelmi egyezményt. A tartomány legfőbb külkereskedelmi partnere azonban nem az anyaország, hanem Macedónia. A második helyen Szerbia áll, amelyet Németország és Törökország követ. A gazdaság újjáépítését merőben nehezíti, hogy rendkívül „fejlett” feketegazdaság alakult ki. Egyes helyi maffiák olaj, cigaretta- és cementcsempészetből élnek – nem is rosszul. A korrupció és a szervezett bűnözés befolyása elképesztő méreteket ölt. Visszaszorítására az UNMIK sem talált semmiféle megoldást. Egyelőre mintha az EU is tanácstalan lenne a koszovói gazdaság fejlesztésének ügyében. Az unió legfőbb feladatának a privatizáció felgyorsítását tartja, alacsony adókkal próbálja i decsalogatni a befektetőket. A koszovói társadalom rendkívül fiatal. A 14 év alattiak aránya 32 százalék, a 65 év felettieké pedig mindössze 6,5 százalék. Alighanem egykét generációnak fel kell nőnie ahhoz, hogy Koszovó gazdasága valóban virágozni kezdje n. Rónay Tamás Magyarország is az uniós misszióban Az Európai Unió civil missziójának mintegy 15 főből álló előőrse a tervek szerint február végén érkezik Koszovóba, hogy előkészítse a terepet a legkésőbb június közepéig a helyszínre települő 2000 fős, b írókból, jogászokból, rendőrökből, közigazgatási szakemberekből álló kontingens számára. A civil misszió telepítéséről , amelynek munkájában Göncz Kinga külügyminiszter tegnapi bejelentése alapján Magyarország is részt vesz, nem kevés vita után tavaly dec emberben döntöttek a tagállamok vezetői, a részletek kidolgozását a kormányképviselőkre testálva. Néhány országnak az uniós küldetés jogszerűségét kétségbe vonó fenntartásait az utolsó pillanatban sikerült eloszlatni, elsősorban azzal, hogy már péntek éjj el, vagyis a koszovói függetlenség tervezett kikiáltása előtt megszületik a döntés az „országépítő” misszió elindításáról. Az ENSZkontingenst fölváltó uniós erők papíron a jogállami intézmények kiépítéséhez nyújtanak segítséget a helyi hatóságoknak, a val óságban azonban szinte teljhatalmat gyakorolnak majd a függetlenségét vasárnap kikiáltó tartományban. Az Ahtisaariterv által előírt „ellenőrzött függetlenség” keretében az Európai Unió helyszínre küldött főképviselője, a holland nemzetiségű Pieter Feith de facto kormányzói jogkörrel fölruházott vezetője lesz a Szerbiától elszakadó országnak, stábjának pedig csaknem korlátlan beleszólása lesz a tisztségviselők kinevezésébe, a bíróságok által hozandó döntésekbe. Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdemén yezés nevű kutatóintézet vezetője egy brüsszeli vitaesten meglehetősen sötét képet festett az önálló koszovói állam jövőjéről, Pristina szerinte hosszú távon az EU gazdasági és politikai „köldökzsinórján” fog lógni. „Koszovó semmilyen értelemben sem nevez hető majd független államnak… A végrehajtó hatalmat az Európai Unió fogja gyakorolni” – vélekedett. A misszió ugyan zöldutat kapott a Huszonhetektől, de ez korántsem jelenti azt, hogy az új ország megszületését egységes rokonszenv kíséri. Ciprus, Görögors zág, Románia, Spanyolország és Szlovákia – belpolitikai okokból – ellenzi Koszovó akár ellenőrzött függetlenségének elismerését, amelyre a tagországok többsége hajlandó, és ezt előreláthatólag már hétfőn be fogják jelenteni. Brüsszeli diplomaták máris dolg oznak egy olyan kompromisszumos nyilatkozat megfogalmazásán, amely az uniós egység megmentése érdekében mind a koszovói államiság támogatói, mind az ellenzői számára elfogadható. A hétfői, brüsszeli külügyminiszteri ülés elé kerülő dokumentum értesüléseink szerint leszögezi, hogy az Európai Unió „tudomásul veszi” Koszovó függetlenségének kikiáltását, de a tagállamokra bízza, hogy belső jogrendszerükkel összhangban mikor és hogyan ismerik el. A soros szlovén elnökség szeretné, ha a Huszonhetek egyértelműen k inyilvánítanák, hogy a feltételek teljesítése esetén az új európai ország az EU tagjává válhat. Várható, hogy a külügyminiszteri tanács fölkéri az Európai Bizottságot,
