Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-15
19 hogy az RMDSZ civiltámogatottsága csökkent, felismerte, hogy egyre nagyobb a társadalmi érdektelenség az erdélyi magyar politika egészével szemben. És értelemszerűen átvette a FIDESZ stratégiát: igyekszik civiltámogatottsággal pótolni a politikai szerve zetlenségét. A következő hónapokban különös belmagyar választási kampánynak lehetünk várhatóan tanúi. Az MPP és az RMDSZ vélhetőleg versenyezni kezd azokért a civilekért, akik társadalmiüzleti és kulturális tőkéjükkel erősíteni tudják a szervezeteket. Per sze kérdés, hogy ez a fajta „civilesítés" mit jelent a két szervezetnél? Új politikai szereplők megjelenését? A civilszféra és a politika közötti dialógus megerősödését? Vagy egyszerű presztízsharcot? Az MPP ajánlata akár csábító is lehetne, hiszen Bölön i „tiszta lappal" indulhatna. Legalábbis nincs mögötte az a csúnya konfliktus, amelyet Borbély és Csegzi most már óhatatlanul kénytelen magával cipelnie. Ugyanakkor az RMDSZ számára jelentős visszalépés is. Markó nyilatkozataiból egyértelmű, hogy attól fél , beengedi az MPPt a házba, és ki tudja, hogyan végződik majd ez a kényszerű vendéglátás. Borbély továbbá emblémája az RMDSZnek. Bölöni népszerűsége és támogatottsága bizonyos célközönség számára lehet előny, de ugyanakkor lehet hátrány is. Civil szempon tból jó potenciállal rendelkező, de bizonytalan jelölt. Borbély politikailag az egyik legerősebben felépített szereplője az RMDSZnek. Kapcsolati hálója, gyakorlata és tapasztalata megkérdőjelezhetetlen. Ha jelölésétől visszalép a szervezet, önmagáról mond d ki szomorú kritikát. Bölöni az, aki megnyerheti az önkormányzati csatát, de csak is egy Borbély kaliberű embernek van annyi tapasztalata, hogy végig vigye a háborút. A nagy kérdés tulajdonképpen még csak nem is Bölöni, és nem is Borbély. A nagy kérdés Florea, az a politikai gyakorlat amit a jelenlegi polgármester kialakított. Sajnos szemmel láthatólag ezzel sem az MPP sem az RMDSZ nem foglalkozik kellő alapossággal. Szász Jenő az „összmagyarság" számára integratív személyiségként árulja portékáját, Bölö nit. Csakhogy Marosvásárhelyen nem az összmagyarság dönt, és vajmikeveset számít majd itt a belmagyar integrativitás. Marosvásárhelyen a siker kulcsa az etnikai korlátokon túli politika. Ha sikerül felmérni mivel elégedett nagyon a vásárhelyi polgár és mi ellen lázad, amikor Florea eddigi működését értékeli, akkor lehet az első fontos lépést megtenni az önkormányzati győzelem felé. Ha sikerül megszólítani a város teljes lakosságát és bevonni a választásokra való felkészülésre, akkor jön második sikeres lépé s. Az RMDSZ most és helyben kellene kipróbálja a civil interaktív politikát. Az állandó városi dialógus és jelenlét erejét. Itt és most kellene kidolgozni a kétnyelvű, kongruens hatékony kampány erejét. Itt és most dől el, hogy vane önkormányzati program, vagy a Szövetség (már megint) csak viccelt. Smaranda Enache roma személyt javasol kisebbségi tanácsadónak Erdély.ma [ 2008. február 15., 08:00 ] Megtisztelőnek tartja, de nem fogadja el Smaranda Enache az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azo n felkérését, hogy ő legyen Traian Bãsescu államfő kisebbségi tanácsadója. A Basescu elnökhöz hétfőn benyújtott Tőkéscsomagban a kisebbségi ügyekkel foglalkozó államfői tanácsadói iroda létrehozása is szerepelt, amelynek élére Smaranda Enachét javasoltá k. A Marosvásárhelyen működő Pro Europa Liga (PEL) társelnöke szerint ezt a tisztséget olyan személynek kellene betöltenie, aki tagja valamelyik kisebbségnek. Ő egy roma személyt ajánlana, mivel szerinte jelenleg Romániában „nagy kihívás” a romakérdés. Kor ábban azonban Szilágyi Zsolt EMNTalelnök megkeresésére Gabriel Andreescut, Maria Ionescut, Nicolae Gheorghét, Salat Leventét, Bakk Miklóst javasolta a tisztségre, mivel mindannyian jól ismerik a romániai kisebbségi kérdést. A PEL társelnöke szerint az á llamfőnek több szempontból is érdeke a kisebbségi tanácsos állítása. Egyrészt Romániában a kisebbségi kérdés kezelésének vannak pozitív vetületei is, és ezeket a tapasztalatokat tovább lehet adni Grúziának, Örményországnak vagy a Moldovai Köztársaságnak. E mellett szerinte Traian Bãsescunak is szüksége lenne „egy elmélyültebb, árnyaltabb diskurzusra” a kisebbségi kérdésekben. „Talán akkor az elnök úr is érzékenyebb lesz a kisebbségi kérdés iránt, és nem fog olyan hibákat elkövetni, amelyekért a diszkrimináci óellenes tanács elé kerül” – fogalmazott a PEL társelnöke. Ugyanakkor úgy vélte, ezáltal az elnöki hivatal is aktívabb szerepet tudna játszani a romák integrációjában, illetve a magyar kisebbség jövőjét illetően, ha ennek képviselői nem jutnának be a parla mentbe. Smaranda Enache, akárcsak a 18 éve kisebbségi ügyekkel foglalkozó szervezete egyaránt támogatja a kisebbségi tanácsosi tisztség létrehozását, és ha felkérik rá, az irodát is segíteni fogja.