Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-15
8 "Olyan politikát kell folytatniuk, amely eltér az eddigi gyakorlattól és jobban figyelembe veszi az európai normákat" - áll egyebek között az MTI pozsonyi irodájához i s eljuttatott MKPközleményben. A SmerSD ideiglenes ESZPtagságát 2006 októberében azért függesztették fel, mert Fico pártja kormánykoalícióra lépett a szélsőséges, rasszista nézetektől sem mentes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjával (SNS). Pozsony ban a brüsszeli döntés napjának reggelén derült ki, hogy a Slotától elhatárolódni azóta is képtelen Fico január végén egy titkos, Slotával közösen jegyzett levélben biztosították az ESZP elnökét, Poul Nyrup Rasmussent arról, hogy elkötelezik magukat a demo krácia és a jogállamiság alapelvei, illetve valamennyi kisebbség jogainak elismerése mellett. Közleményében az MKP leszögezi: a magyar párt állhatatosan követelni fogja a Fico és Slota közös levelében megfogalmazottak végrehajtását, és reméli, hogy a l evél nem bizonyul majd a szlovák kormány eddigi, "kétarcú politikáját" tanúsító újabb lépésnek. Az MKP ugyanakkor üdvözli, hogy az ESZP a továbbiakban is fenn kívánja tartani a szlovákiai kisebbségi politikáról folyó párbeszédet az MKPval. Csáky Pál, az MKP elnöke az MTI pozsonyi tudósítójának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában sajnos rosszul interpretálják a Smerrel kapcsolatos döntést, mert a vezető kormánypártot nem visszavették az ESZP soraiba, hanem "a tagjelöltségét újították fel, ami ugyebár a felfüggesztés előtt és a csütörtöki helyreállítás után is csupán ideiglenes tagságot jelentett, és jelent majd a tovább iakban is... Szó sincs tehát arról, hogy ez most valamiféle előrelépés lenne, mert csupán az történt, hogy a Smer ideiglenes tagsága fennmarad" - mondta Csáky, aki pártja és a szlovákiai kisebbségek részéről sérelmezett kormányzati magatartás kapcsán hozzá tette: "Nem a Smer fogja vissza az SNSt, hanem az SNS hajtja bele nacionalizmusba a Smert. Sajnos, úgy néz ki, hogy az európai szocialistáknál az érdekek győztek az értékek fölött. Fico és Slota levele pedig egyenesen ízléstelen, mert olyan értékek sokasá gának a méltánylását ígérik benne, amelyeket eddig rendre sárba tapostak." Belgrádtól függ, hogy lázadnake a délszerbiai albánok Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2008. február 14., csütörtök (MTI) - Koszovó függetlenségének kiki áltását DélSzerbia minden albánok lakta településén megünn eplik, s a térségben akkor marad fenn a béke, ha ezt szerb részről csöndben tudomásul veszik - derült ki egy helyi albán vezető csütörtöki nyilatkozatából. A belgrádi vezetőkkel szóba állni sem hajlandó, követőit évek óta minden szerbiai választás bojk ottjára felszólító Jonuz Musliu, a Demokratikus Haladásért Mozgalom vezetője a Beta hírügynökségnek nyilatkozva mintegy megelőlegezte a békés belgrádi magatartást. Azt mondta, hogy pillanatnyilag nem számít erőszakos akciókra. Közölte azonban, hogy a d élszerbiai albánságra komoly hatással lesz Koszovó függetlensége, az, hogy létrejön egy második albán állam, amely támogatja őket. Mojsiu úgy vélte, hogy a nemzetközi közösségnek a koszovói függetlenség megteremtése után hozzá kell látnia a délszerbiai a lbánok problémái megoldásának. A belgrádi parlament egyetlen albán képviselője, Riza Halimi is úgy vélte, hogy a térség nyugalma fennmarad. A legrosszabb eshetőségnek nevezte azt, hogy Szerbia, válaszként a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltására , esetleg lezárja államhatárait, s megakadályozza a szerbiai albánok Koszovóba utazását. A helyi albán vezetők testületileg is a nemzetközi közösség fokozott jelenlétét, helyi szerepvállalását kérték, amikor csütörtökön találkoztak a belgrádi holland n agykövetség katonai attaséjával, Jan van der Elsennel, aki rendszeres látogatójuk és tárgyalópartnerük. Ezúttal azt beszélte meg velük, hogy a koszovói függetlenség kikiáltása milyen hatással lehet a térségre - közölte Saip Kamberi, a bujanovaci emberi jog i bizottság elnöke. Szerbia délnyugati csücskében, a koszovói és a macedón határ közötti területen, a presevói völgyben 6070 ezer albán él egy tömbben. A közülük kikerült terroristák, akik Presevo, Bujanovac és Medvedja Felszabadítási Hadseregének ne vezték magukat, 2000 ősze és 2001 tavasza között számos aknavetős támadást hajtottak végre, rendőrőrsöket támadtak meg azzal a jelszóval, hogy ki akarják vívni az általuk KeletKoszovónak nevezett terület elszakadását Szerbiától. A Koszovó miatti, s ak kor még igen közeli NATObombázásoktól megfélemlített Belgrád nem mert komolyabb erőket bevetni ellenük, s végül nemzetközi, főleg a NATOtól érkező nyomás kellett ahhoz, hogy a terroristák - teljes büntetlenségért cserébe - letegyék a fegyvert. Közülük tö bben - például Jonuz Musliu - azóta politikussá váltak. A szerb kormány előre semmissé nyilvánította Koszovó függetlenségét Belgrád, 2008. február 14., csütörtök (MTI) - A szerb kormány csütörtökön határozatban nyilvánította semmisnek Koszovó még ez után kikiáltandó függetlenségét.
