Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-14
23 Markó Béla beszámolt a kisebbségi főbiztosnak azokról a kísérletekről is, amelyeknek célja meglátása szerint „an n yira lecsökkenteni a magyar képviseletet, hogy annak semmiféle befolyása ne legyen a román parlamentben”. Ez nagyon komoly feszültségeket gerjeszthet az elkövetkező időben, ezért az RMDSZ elnöke megkérte a főbiztost, hogy „az EBESZ figyeljen oda erre”. A főbiztos a nap folyamán találkozott Adrian Cioroianu külügyminiszterrel is, akinek szóba hozta a kisebbségi törvény késlekedését is. A jogszabály parlamenti „vergődését” a román diplomata azzal magyarázta, hogy Romániában választási év van. Knut Vollebae k a romániai romák képviselőivel is tárgyalt. Bumbu Gruiától, az Országos Roma Ügynökség vezetőjétől megtudtuk, a főbiztos a roma integráció európai modelljeinek romániai gyakorlatba ültetését sürgette, illetve áttekintették a külföldi munkavállalás és az e mberkereskedelem problémáit. vissza Ivartalanság ÚMSZ 20080213 23:43:35 Salamon Márton László A romániai magyarság, és annak is elsősorban a tömbben élő része csupán most kezdi ízlelgetni: milyen érzés is az, ha több m agyar politikai szerveződés közül választhat akkor, amikor szavazócédulát pecsétel. Romániai magyarok számára áthallásos hír a Délvidékről: „A Magyar Koalíció folytatja munkáját – a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajda s ági Magyarok Demokratikus Közössége együtt indulnak a májusi tartományi és helyhatósági választásokon. A három vajdasági magyar párt vezetői megállapították: a Magyar Koalíció tevékenysége a szerbiai köztársasági elnökválasztási kampány során eredményes v o lt, és megfelelt a magyar közösség alapérdekeinek.” Nos, alig egy évvel ezelőtt még nehéz lett volna elhinni, hogy az egymással csatározó vajdasági magyar politikai szerveződések – a VMSZ és kihívói – belátható időn belül leülnek a tárgyalóasztalhoz. É s nemcsak hogy leülnek, hanem a nagyobbik magyar párt elnökjelöltjének közös támogatásáról szóló választási megállapodást kötnek, sőt ez a választási megállapodás még tartósnak is bizonyul, és átnyúlik az azt követő választásokra. Az erdélyi magyarság – v a jdasági magyarság analógia természetesen adja magát, és tulajdonképpen kiterjeszthető a felvidéki magyarságra is. A hasonlóság abban áll, hogy mindhárom közösség hasonló, kisebbségi helyzetben van, és érdekvédelmi képviseleteik többékevésbé barátságtalan többségi politikai közegben tevékenykednek. Az eltéréseket a különböző történelmi konjunktúrák, illetve geopolitikai helyzetek adják, mint ahogyan az illető országok és az ott élő magyar közösségek eltérő méretei, lélekszámai. Mert mi egyébbel magyará z ható, hogy azokat a folyamatokat, amelyek a romániai magyar közéletben csak most csúcsosodnak ki, a Felvidéken történelemnek tekintik, hiszen már a kilencvenes évek elején lejátszódtak, és – úgy tűnik – most a vajdaságiak is maguk mögött tudhatják. Az o s ztódással szaporodás, az ivartalanság időszaka ugyanis mind a szlovákiai, mind a szerbiai magyar kisebbség esetében véget ért. A romániai magyarság, és annak is elsősorban a tömbben élő része viszont csupán most kezdi ízlelgetni: milyen érzés is az, ha tö b b magyar politikai szerveződés közül választhat, amikor szavazócédulát pecsétel. Nem elégedett meg azzal, hogy átkandikál a Dél- vagy a Felvidékre, hogy az ottani magyar közösségekkel az elmúlt majdnem húsz év alatt történtekből tanulva megspóroljon mag á nak egy rossz tapasztalatot. Hogy a magyar közösség – amint a vajdaságiak tegnapi közleménye fogalmaz – „alapérdekeinek megfelelően” irányíthassa saját sorsát. vissza
