Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-13
21 rendes voksolás során már biztos befutónak számítottak. A magyarok egymásfél hónappal korábban választották ki azt, akire az adott időpontban már csak szavazniuk kellett. Jólrosszabbul, de működött , főleg a Székelyföldön, ahol állóurnás előválasztásokat szervezett az RMDSZ. A legdemokratikusabb módszernek tűnt, hisz nem a vezetőség, esetleg néhány tucat ember döntött a jelöltekről, hanem több száz, ezer. Idén azonban igazi megmérettetésre nyílik le hetőség, az új helyzetet azonban sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt nem tudja megfelelően kezelni. Mindkét szervezet állóurnás előválasztásokra készül a háromszéki települések többségében, így próbálják megtalálni azokat a jelölteket, akik élvezik maj d a többség bizalmát. Pártként szállnak versenybe, de nem tudnak pártként viselkedni, egyrészt, mert tartanak egymástól, hogy a másik rájuk süti az antidemokratikus bélyeget, másrészt félnek, hogy az ellenfél jobb jelölteket talál. Így előáll a furcsa hely zet, a választási dömping, amellyel nekünk, választópolgároknak nehéz lesz mit kezdenünk. A politikai szervezetek tudathasadása átvetül ránk, állampolgárokra is. Szép arról hallani, hogy lehetőségünk van beleszólni a majdani listák összeállításába, tehetü nk arról, hogy a valóban jó jelöltek kerüljenek befutó helyre. No, de melyik előválasztásra menjünk el? Ildomos a kevésbé szimpatikus szervezet válogatásába beleszólni? Mindkettőn vegyünk részt, s aztán a kedvünkre valóra szavazzunk? Nem könnyű döntés, min t ahogy szervezetek számára sem lesz egyszerű tisztázni: reprezentatív volte a megmérettetés, nyerő jelöltekre voksoltake az urnák elé járulók. Nem véletlen, hogy a pártok általában nem előválasztásokon keresik jelöltjeiket, közvéleménykutatások, felmé rések segítségével választják ki a legmegfelelőbbeket. Az előválasztási rendszer, bármennyire demokratikus, versenyhelyzetben funkcióját vesztette, és nem alkalmas egyébre, csak a választók összezavarására. vissza Farkas Réka , Háromszék A főbiztos nem díjazta az önálló magyar egyetem gondolatát Erdély.ma [ 2008. február 13., 08:00 ] Knut Vollebaek Burkoltan helytelenítette az önálló magyar nyelvű egyetem létrehozását célzó törekvéseket tegnap Kolozsváron Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, méltatva a Babes – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturális jellegét. A felsőoktatási intézményben folytatott látogatása során a diplomata elmondta, az a feladata, hog y hosszú távon fenntartható megoldást találjon az etnikai vitákra, amelyek kezelése terén az egyetemek kiemelt szerepet töltenek be: nemcsak oktatniuk, hanem gyakorlatba is kell ültetniük a toleranciát és a multikulturalitást. Knut Vollebaek leszögezte: el ső lépés a multikulturalitás vonatkozásában megadni a kisebbségek számára az anyanyelven történő tanulás lehetőségét, a második pedig megteremteni az interaktivitást a különböző etnikumok között. „Örömmel tapasztalom, hogy a BBTEn mindez megvalósult. Pe rsze feltehető a kérdés, mi a jobb a kisebbségek számára: ha iskoláik a többségi oktatási intézményeken belül, integrálva működnek, vagy ha teljesen önállósulnak. A kolozsvári egyetem jó példa arra, hogy életképes megoldás az integrált kisebbségi oktatás, hogy az együttműködés jobb a széthúzásnál” – hangsúlyozta az EBESZ főbiztosa, kiállva a többnyelvű, multikulturális egyetem jelenlegi felépítése mellett. Az EBESZfőbiztos álláspontja a tekintetben jelzésértékű, hogy a BBTEről készített, 2000 februárjában közzétett jelentésében elődje, Max van der Stoel a magyar tagozat fejlesztésére, szélesebb autonómiájának biztosítására tett javaslatot az egyetem vezetőségének. Magyari Tivadar rektorhelyettes Knut Vollebaek álláspontját kommentálva úgy fogalmazott: a f őbiztos elégedettsége azzal magyarázható, hogy ő a korábban a BBTEn uralkodó konfliktusos helyzethez képest tapasztal előrelépést. „Az elmúlt évekhez képest szerintünk is fejlődött, nagyobb önállóssággal bír a magyar tagozat, két kérdés azonban még mindig megoldatlan. Tisztázni kell a tagozat intézményes szervezési keretét, pontos kompetenciáit, másrészt pedig az egyetem többnyelvűségének erőteljesebben kell megjelennie a kiadványokon, feliratokon” – nyilatkozta a Krónikának a prorektor. Hozzátette: sokáig lemaradás volt a magyar oktatólétszám terén, ám éppen most sikerült megegyezni a közgazdasági kar dékánjával a magyar tanárok számának növeléséről.
