Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-13
12 A levél és aláírói tiltakoznak az ellen, hogy egy négy évre választott testület döntsön arról, hogy Wass Albert Fazekas Mihály, Arany János, Ady Endre, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Gulyás Pál és Szabó Lőrinc szobra között kapjon helyet. "Tiltakozunk az ellen, h ogy politikai testület saját hatáskörében - ha szimbolikusan is - írói rangot adományozzon. Tiltakozunk a magyar kultúra nevében az ellen, hogy köztiszteletet élvező szerzők nevét egy demokratikusan választott testület kellően meg nem alapozott döntése kom promittálja. Ezért határozottan tiltakozunk Fazekas Mihály, Arany János, Ady Endre, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc írói rangjának védelme érdekében Wass Albert szobrának közgyűlés által kijelölt helyen történő felállítása ellen" - t artalmazza a tiltakozó nyilatkozat, amelyet mások mellett aláírt Kukorelly Endre író, Ágoston Zoltán szerkesztő, Márton László író, Mészáros Sándor szerkesztő, Bártori Csaba író, Kállai R. Gábor író, Sándor Iván Kossuthdíjas író, Szkárosi Endre költő, Ung váry Rudolf író, Radnóti Sándor egyetemi tanár, Balla Zsófia költőíró, Kálmán C. György irodalomtörténész, Grendel Lajos író, egyetemi oktató (Szlovákia), Károlyi Csaba szerkesztő, Tábor Ádám költő, Böszörményi Gyula író, Darvasi László író, Závada Pál ír ó, Kőrössi P. József író, Csordás Gábor író, könyvkiadó, Mesterházi Mónika költő, Kántor Zsolt író, Gömöri György költő (London), Szerbhorváth György újságíró (Szerbia), valamint több debreceni közéleti személyiség. vissza Tabajdi európai kisebbségi parlament megteremtését szorgalmazza Budapest, 2008. február 12., kedd (OS) - Három csoport igényel normatív szabályozást: a hagyományos nemzeti kisebbségek, a romák és az új (migráns) kisebbségek Február 12én Brüsszelben került megrendezésre a "Kisebbségek a bővülő Európában" című konferencia. Három igen neves szervezet vett részt a konferencia megrendezésében, az Európai Politikai Központ (European Policy Center), a belgiumi Baudoin Király Alapítvány és a budapesti székhe lyű Nemzetközi Központ a Demokratikus Átmenetért. Tabajdi Csaba, az Európai Parlament szocialista képviselője, a Nemzeti Kisebbségi Intergroup elnöke a konferencia egyik vezérszónokaként elmondta, hogy az Európai Uniónak ki kell alakítania a maga kisebbsé gvédelmi rendszerét. Ehhez tisztáznunk kell, milyen uniós kisebbségvédelmi normákra, standardokra van szükség, és ki kell alakítanunk egy ellenőrző mechanizmust is. "Jelen állás szerint az Európai Uniónak van is, meg nincs is kisebbségvédelmi rendszere. Számos uniós alapelv, törvény, közösségi politika áttételesen biztosítja és szavatolja a kisebbségek védelmét. Ennek az indirekt kisebbségvédelemnek a része például a diszkrimináció tilalmára vonatkozó európai irányelv, de a regionális politika, a decentra lizáció, a szubszidiaritás elve is a kisebbség ek védelmét szolgálja. A kulturális sokszínűség védelme, határmenti együttműködések támogatása, a schengeni rendszer, az Unió kohéziós politikája, a területi különbségek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása szintén olyan uniós poli tikák, amelyek közvetett módon segítik a kisebbségek védelmét." Tabajdi ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy direkt, közvetlen kisebbségvédelmi rendszere nincs az Uniónak. "Az uniós acquis communatairenek nem része a kisebbségvédelem, a magyar dip lomácia erőfeszítései hatására a Reformszerződés tartalmaz majd elsőként utalást a kisebbségekhez tartozó személyek védelmének fontosságáról. Ez a normatív kisebbségvédelemnek csupán a kezdetét jelenti. Nagy kérdés, hogy legyene az EUnak egy teljesen új, jogilag kötelező érvényű egyezménye? Mivel egy ilyen dokumentum elfogadására nem sok esély van, ezért a legfontosabb feladat, hogy az Európa Tanács két jogilag kötelező érvényű dokumentumát, a Keretegyezményt és a Kisebbségek Európai Chartáját az uniós jo ganyag részévé tegyük." Tabajdi Csaba ezt követően elemezte a kisebbségek helyzetét az új tagállamokban az uniós csatlakozás után. "A csatlakozást követően sajnos csökkent a korábban jótékony hatású figyelem az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Pa rlament részéről. Fontos feladat a jövőben a tagság megszerzése utáni ellenőrzés kialakítása. Ennek a folyamatnak első, kezdeti pozitív állomása, hogy Bécsben elkezdett működni az Alapvető Jogok Ügynöksége, ugyanakkor a pénzügyi eszközök és a személyi felt ételek még nem megfelelőek." A magyar szocialista képviselő szerint az európai kisebbségvédelem további tennivalója, hogy normatív szabályozást teremtsünk három kategóriára vonatkozóan: a hagyományos vagy őshonos nemzeti kisebbségek, a romák és az új, va gy migráns kisebbségek számára. Ugyan a romák a hagyományos kisebbségek körébe tartoznak, de szociális és foglalkoztatottsági sajátságaik miatt mégis külön kezelendő kategóriát alkotnak.
