Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-12
9 irattárát vizsgáló bizottság (CNSAS) működését szabályozó törvényt, megakasztva ezzel a közélet szereplőinek átvilágítását szolgáló - Basescu által is erőteljesen sz orgalmazott - folyamatot. A politológusok azonban nem feltétlenül csak az alkotmánybíróság tagjait hibáztatják. Szerintük maga az alkotmány van rosszul megalkotva, kétértelműségektől hemzseg és hiányos. Csodae, hogy a bírák számos rendelkezést vitath ató módon értelmeznek? - teszik fel a kérdést. Ráadásul éppen a 2003ban elfogadott alkotmánymódosítás ruházta fel ezt az intézményt minden korábbinál nagyobb hatalommal - emlékeztetnek rá a politológusok, felidézve, hogy azelőtt minden alkotmánybírós ági döntést a parlament kétharmados többséggel felülírhatott. Akkoriban ugyanis ez a nagy arány biztosította, hogy politikusok egyetlen kisebb "maffiás" csoportja se legyen képes a maga érdekei szerint "hajlítani" az alkotmányt. Ma azonban éppen az okozza a problémát, hogy megfellebbezhetetlen az alkotmánybíróság döntése - mondják. A legnagyobb baj az elemzők szerint éppen abban a kettősségben rejlik, hogy míg a politikai szereplők minden apróbb kérdésben is az alkotmánybírósághoz fordulnak, megmásítha tatlan döntéseit mégsem akarják elfogadni. Az elemzők úgy vélik: más európai országokkal ellentétben Romániában a politikai szereplők képtelenek más csatornán keresztül kezelni saját ellentéteiket, kevéssé hajlanak mostanában a politikai alkukra, a k onszenzusra törekvésnek halvány jele sem látszik. Ennek eredményeként éppen ők teszik "mindenhatóvá" ezt a testületet, amely ugyanakkor egyre hiteltelenebbé válik - vallják a romániai politikai elemzők. vissza Tovább tart a szerbiai kormányválság Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2008. február 11., hétfő (MTI) - Tovább tart a szerbiai kormányzati válság. Boris Tadic államfő és Vojislav Kostunica miniszterelnök az ország szuverenitását és területi in tegritását védő egységes állami és nemzeti politika mellett állt ki hétfő este egy közleményben, nem adva választ egyetlen fontos, az ellentéteikkel, a válsággal kapcsolatos kérdésre sem. Napok óta az egész ország várta, hogy találkozzanak egymással, d e hétfőn késő este sem lehetett tudni, hogy sor kerülte a megbeszélésre. Oliver Dulic parlamenti elnök, akit szintén meghívtak a találkozóra, elhalasztotta ugyan a törvényhozási képviselőcsoportok vezetőivel tervezett találkozóját, de a hármas értekezletr ől egész nap nem volt hír. A Tanjug állami hírügynökség végül egy meg nem nevezett forrásból kapott közleményt tett közzé. E szerint fennáll a reális veszélye annak, hogy jogellenesen és egyoldalúan kikiáltják Koszovó függetlenségét. Ezért a szerb álla mi intézményeknek meg kell hozniuk a függetlenség egyoldalú kikiáltásának érvénytelenítését szolgáló intézkedéseket. A közlemény szerint az államfő keddre összehívta a rajta kívül a miniszterelnökből, az igazságügyi és védelmi miniszterből, a vezérkar főnökéből, a biztonsági információs, a katonai biztonsági és a katonai hírszerző ügynökség vezetőjéből álló nemzetbiztonsági tanácsot. A miniszterelnök csütörtökön kormányülést kíván tartani, hogy határozatot fogadtasson el, amely elítéli "a koszovói ideiglenes közigazgatási szervezeteknek a függetlenség egyoldalú kikiáltásáról szóló törvénytelen döntését". Koszovó önállóságát minden hír szerint vasárnap, vagy hétfőn kiáltják ki, s mintegy száz állam fogja rögtön elismerni. vissza Szili Katalin és a Loch Nessi szörny Magyar Nemzet 2008.02.11. ANDRÓCZKY CSABA Még mindig nagyon keveset tesz a szerb állam annak érdekében, hogy a különböző nemzetiségek közötti feszültség mérséklődjön. A Délvidéken továbbra sincs mul tietnikus (többnemzetiségű) rendőrség, hogy csak a legkirívóbb példát említsem. Ilyen körülmények között vállaltuk, hogy létrehozunk egy intézményt, amely a délvidéki magyarság problémáival foglalkozik, elsősorban emberi jogi perspektívából. Munkánk során több olyan eset is volt, amikor úgy láttuk, hogy a magyardiplomácia nem áll ki a határon túli magyar ügyek mellett — ezt legtöbbször szóvá is tettük. Intézményünk (Emberi Jogi Központ) már több mint másfél éve nem részesült magyar állami támogatásban, mikö zben a kormány százmilliókat költ különböző projektekre — például toleranciaprogramokra. (Nem mellékes körülmény, hogy nagyon sokan megkérdőjelezik ezeknek a progra- moknak a hatékonyságát.) Göncz Kingának írt levelünkben felhívtuk a külügyminiszter asszo ny figyelm ét, hogy vállalhatatlan az a ma gatartás, amely a magyar diplomáciát jellemzi, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a kormányban és a koalíció munkáját segítő háttérintézményekben magukat liberálisnak valló politikusok tölte-
