Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-08
35 körülmények között vane értelme az elszigetelt politizálásnak? Nem volnae helyesebb még szorosabb politikai együttműködés Erdélyben magyar és magyar, illetve magyar és román között ? Ha már beléptünk az Európai Unióba tudomásul kell ven ni – az egyezmények alapján – , hogy a legtöbb minket is érintő kérdésben Brüsszelben hozzák meg a döntéseket. Az európai törvények 80 százalékát ott hozzák, ahova mi egyáltalán nem juthatunk el, beleszólásunk nem lehet. A nemzeti parlamentek jelentősége ál landóan csökken, bár vannak politikai erőfeszítések, hogy ezt a folyamatot visszafordítsák. A globalizációs tendencia a nemzetállamok ellen van, általában minden „nemzeties” elképzelést ellenségesen kezelnek (kivétel az amerikai nacionalizmus), de támogat ják a regionális törekvéseket. Erdélynek megadatott a lehetőség, hogy egy önálló, Bukaresttől és Budapesttől csak részben függő régióvá alakuljon. Ezt viszont az itt élőknek erősen akarni kell. Nem erdélyi magyar többpártrendszerre van szükség, hanem egy olyan erős erdélyi pártra, amelyben a szórvány magyar, székely és erdélyi román egyaránt politizálhat. Azoknak, akiket felháborít ez a gondolat, idézem azt a Kós Károlyt, aki teljes szívvel, igazi akarással, egész életét Erdélynek szentelte. 1929ben írja : – „Erdély sorsa akkor volt a legboldogabb, kultúrája akkor virágzott ki leggazdagabban és legteljesebben, amikor népei egyakarással vállalták a külön erdélyi sorsot és építették azt külön erdélyi eszükkel.” Sajnos ilyen korszak nagyon kevés volt, de a j övőben még lehet. vissza VÁLASZOL − Szigeti László, volt oktatásügyi miniszter, MKPképviselő Új Szó 2008.02.07. A tegnapi Felmérés 9 során kellemetlen meglepetést okoztak a magyar diákoknak a szlovák tesztlapok. Viss zautasítjuk azt a fajta tesztelést és felmérést államnyelvből, amikor is a szlovák és a magyar iskolák számára azonos tesztlapokat adnak ki. A szlovák iskolák szlovák diákjai számára az államnyelv anyanyelv, míg a magyar iskolák magyar nemzetiségű tanulói számára idegen nyelv. Ha már tesztelni akart a minisztérium, akkor differenciálva kell ezeket a tesztlapokat elkészítenie, mert ez így egyszerűen elfogadhatatlan. Gyakorlatilag különböző tartalmú a szlovák nyelv és irodalom tanítása a két iskolatípusban, a felmérési teszt viszont azonos volt. Ha valami olyasmit szerettek volna, mint a nemzetközi PISAfelmérés, jó ha tudja a minisztérium, hogy ott az olvasást és a szövegértelmezést anyanyelven mérik. Nemzetközi kritérium az anyanyelven történő felmérés. Itt viszont az egyik esetben anyanyelven, a másik esetben idegen nyelven tesztelték a diákokat. A matematika tesztekben szlovák nyelven szerepeltek a diagramok és grafikon magyarázatai. Óriási gondnak tartom ezt is. Gyakorlatilag ebben az esetben maga a mi niszter tagadja meg azt az elvet, amit a készülő közoktatási törvényben is lefektetett, hogy a tanítás nyelve mindig a vizsgáztatás nyelve is. Mi ezzel a tárca célja? Van egy olyan érzésem, hogy a minisztérium ezzel akarja bizonyítani, indokolt a szlov ák nyelv oktatásának megreformálása, a heti óraszámok emelése a magyar iskolákban. Tiltakozni fogok a miniszternél, hogy a továbbiakban ez ne fordulhasson elő. (MSz) vissza Lisszaboni évődés Új Szó 2008.02.07. A parlame nt három lépésben pattot ad – a Lisszaboni Szerződés körüli hajcihő mármár komikus állomásához érkezett. Akár röhöghetnénk is, ha nem lenne legalább olyan tragikus is a helyzet, mint komikus.
