Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-07
23 Pék László, az SZMPSZ elnöke megjegyezte, az utóbbi két évben a pénzbeli segítség részben szociális támogatásk ént fogható fel. „Igaz, hogy néhány leszakadt régióban ezek nagyon jól jövő támogatások, de úgy érzem, fő célunk, az identitás megmaradása és a magyar iskola választása szempontjából nem igazán ezek a tételek a fontosak” – véli Pék. Szerinte többet kellene fordítani tehetséggondozásra, szakkörök támogatására. „Nem biztos, hogy a színházlátogatás és a tanulmányi út elégséges az identitásmegőrzéshez, ha nem teremtünk lehetőséget arra, hogy az iskolán belül ezek a csoportok kellőképpen működjenek” – véli Pék. Mézes Rudolf, az SZMSZSZ elnöke közölte, a Kárpátmedencében elsőként nálunk hirdették meg a pályázatot, s remélhetőleg április végén vagy május elején a pályázati pénzek is eljutnak a címzettekhez. A Szülőföldön magyarul pályázat teljes szövege a www. pazmany.sk honlapon, valamint az SZMPSZ és az SZMSZSZ honlapján is olvasható lesz, valamint a szülői szövetség alapszervezetei postán is megkapják. vissza GAÁL LÁSZLÓ Sokkoló kultúraváltás Világgazdaság 20080207 A köz szféra kultúraváltási folyamata megtorpanhat Szetey Gábor január végi távozásával. A közigazgatásban tesztelés alatt lévő új teljesítményértékelési rendszer szintén a politika áldozata lehet, ahelyett hogy a hibáit javítanák ki. A közigazgatás reformjával, azon belül is a kultúraváltási, szervezetfejlesztési feladatok megfogalmazásával már többen próbálkoztak. Vadász János, a közszolgálati reform előkészítéséért felelős kormánymegbízott két éven át alkotott erre stratégiát, Sárközy Tamás professzor lesújtó látleletként könyvben is összefoglalta, mit kellene tenni a közigazgatás újjászületéséhez. Bár ezekben a javaslatokban egyértelműen benne volt a kultúraváltás igénye, végül is Szetey Gábor személyügyi államtitkárként kapott felhatalmazást az attitűdformálá sra. Ennek része volt a teljesítményértékelési rendszer (TÉR) bevezetése. A célok tisztázása, a felső vezetés teljes elkötelezettsége, az emberek kritikus méretű tömege, amely missziónak tekinti a változást, támogató szervezeti kultúra, őszinte kommunikáci ó, az értékelők felkészítése, az értékelés követése – ezek nélkül nem lehet teljesítményértékelési rendszert bevezetni, legyen szó a versenyszféra valamely vállalatáról, vagy akár a teljes közigazgatásról. Ám a miniszterelnök, a kormánytagok és a minisztér iumok felső vezetőinek elkötelezettsége idővel elapadt, lelkesedő kritikus tömeg sosem volt az érintettek körében, a támogató szervezeti kultúra csak álom maradt. A TÉR működése mégsem csak emiatt bukik el. Merthogy várhatóan elhal a kezdeményezés, s az er re utaló legbiztosabb jel Szetey január végi távozása. Az államháztartás ráncba szedése, a közszféra létszámának lefaragása, a regionális átszervezések közepette logikus volt a kultúraváltási program indítása. Ám ezzel a kormány magára „uszította” saját m unkavállalóit is. Nemcsak az ellenzék támadásaira kellett energiát fordítania, hanem a belső villongások, a közigazgatáson belüli csendes vagy olykor hangos fúrások is apasztották a hitet: biztos most kell ezt a projektet erőltetni? A TÉR működtetése polit ikai okok miatt bukhat el. A választások közeledtével a kormánynak egyre kevésbé célja a közigazgatásban dolgozókkal való konfrontáció, így Szetey távozása kapóra is jöhet. A tárcáknál folyó „palotaforradalmak” lassan elülnek, s annak ellenére, hogy a TÉR működése jogszabályi szinten már biztosított, a tényleges minősítések helyett formális értékelések maradnak. Ez a pesszimista jövőkép. Az optimista az, hogy új ember áll a projekt élére, s továbbviszi többek között a 900 minisztériumi vezető képzését (szá mon is kéri tőlük a fejlődést együttműködés, visszajelzés, motiváció terén), folytatja a közigazgatás fiatalítását, a kompetenciák fejlesztését. Ja, és kijavítja a TÉR már most látható hibáit. Merthogy van bőven. A TÉR célja, hogy az adott dolgozó munkáját a lehető legobjektívebb mérőszámok alapján ítéljék meg. Szetey azt ígérte, minél profibban dolgozik valaki, annál több pénzhez jut. S a TÉR tényleg akkor működik jól, ha a szervezet szűri a visszaéléseket, s nem sógorkomajóbarát alapon dől el, ki kap tö bb jutalmat. A mostani visszásságokról több sztorit lehet olvasni a www.egykozszolga.blog.hu weboldalon. A blogírót az önértékelésekor például megkérte a főnöke, hogy néhány dolgot ugyan húzzon már ki saját magáról, mert az nem fér bele a minisztériumról a lkotott képbe... A TÉR bevezetésével sokat profitálhat egy vállalat: ha a teljesítményt elismerik, jobb minőségű munkára ösztönzi a kollégákat, az egyéni erőfeszítéseket díjazzák. Segítségével összeállítható a képzési terv, eszköze lehet a karriertervezés nek és alapja a bérek, jövedelmek megállapításának. Ennyi mindent nyerhet egy cég, ha jól működteti a TÉRt. Vajon a közigazgatás, illetve később az egész közszféra akare ilyen hozadékot, vagy az eddig
