Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-07
21 „A választásokra való készülés mellett a pártépítés a legfontosabb feladat, megkeresni azokat a civil szervezeteket, akik hajlandók elfogadni programunkat, valamint partnerek lenni a választásokon. A civil szervezetetekkel való eg yeztetés, kapcsolatfelvétel mellett fontosnak tartom a vezető egyházi személyekkel, a püspökeinkkel való egyeztetést, illetve véleményük kikérését“ – mondta Szász. Szilágyi Zsolttól, az EMNT alelnökétől, Tőkés László kabinetfőnökétől megtudtuk, a képvisel ő a sepsiszentgyörgyi európai parlamenti irodájának megnyitója után érkezik majd. Szilágyi kérdésünkre úgy vélekedett, hogy az MPP bejegyzése új helyzetet teremtett az erdélyi magyarság politikai életében. „Remélhetőleg azok fognak az MPPre szavazni a v álasztásokon, akik kiábrándultak az RMDSZből” – jegyezte meg Szilágyi, aki szerint az RMDSZszel való koalíció a szövetség vezetőségétől függ. Arra a kérdésre, hogy nem lesze káros, szavazataránygyengítő a romániai magyarság körében az MPP megjelen ése az RMDSZ mellett, Szilágyi azt válaszolta, hogy polgári párt új szavazókat mozgathat meg, akik eddig közömbösek voltak, vagy nem szavaztak. vissza Nyelvvédelmet, de mindenkinek! KISZO 2008.02.07. A napokban Viktor Ju scsenko elnök az ukrán nyelv védelmére fordított kiadások növelésére utasította a kormányt. Persze, megtette ezt már más is. Ukrán televízióban az egyik Klicskofivér kérte az ország polgárait, beszéljen mindenki ukránul, majd elnézést kért azért, hogy a t ovábbiakban oroszul folytatja a mondanivalóját... A kérdés azonban sokkal súlyosabb annál, semhogy komolytalanul viszonyuljunk hozzá. Eszembe jut egy magyarországi párhuzam, amikor az ezredfordulón a jobbközép kormány törvényben kötelezte az üzlettulajdo nosokat – különös tekintettel Budapestre – , hogy az idegen nyelvű cégtáblák mellett magyarul is (!) tüntessék fel, milyen termékeket forgalmaznak. Ezt nevezhetnénk nyelvvédelemnek, hiszen nem az idegent tiltották, csak megkövetelték a magyart is. Ennek ell enére kaptak hidegetmeleget. Az ukrán kezdeményezés azonban első olvasatban mintha nem erről szólna. Mert az, hogy növelni kívánják az ukrán nyelv védelmére fordított kiadásokat, még rendben van, ha a nyelvvédelemre fordított keretösszegből arányosan ré szesednek az országban élő nemzeti közösségek is, ugyanis az ő nyelveik sem kevésbé védtelenek. Enélkül viszont óhatatlanul felmerülhet az emberben, hogy az állami vezetők az ukrán nyelvet talán éppen a többi rovására kívánják védelmezni. Hasonló törekvése kre már voltak példák Európában, s nacionalizmus fűtötte nemzetállam építésének titulálták. A kezdeményezés vonatkozásában nem hagyható figyelmen kívül a tény: Ukrajna elfogadta és ratifikálta a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját. Az okmá ny érvényes, s mint nemzetközi kötelezettségvállalás, az ukrán jogrend részét képezi. Bár kétségtelen, hogy minden állam maga határozhatja meg, hogy melyek azok a pontok, amit elfogad (bár van egy meghatározott minimális szám), ám elveinek tiszteletben tar tása valamennyi, a Chartát ratifikáló állam számára kötelező. Ebben pedig világosan le van fektetve, hogy mit kell tennie az államnak a kisebbségi és regionális nyelvek védelme érdekében, és az is, hogy mit nem szabad. Az pedig alapelv, hogy a jogok nem cs orbulhatnak. Az állam, ha demokratikus, nem egy, hanem a területén használt valamennyi nyelvet védi. vissza Tóth Viktor Markó: „mi értelme van az MPPnek, ha az RMDSZ a legjobb jelölteket indítja?” Transindex 10:56; 7. 2.2008 A Magyar Polgári Párt (MPP) csak akkor jelent konkurenciát az RMDSZnek, ha az alakulat az önkormányzati választásokon rosszul dolgozik, és ha nem lesz eléggé nyitott – nyilatkozta Markó Béla RMDSZelnök tegnap
