Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-05
12 – Politikai történések szempontjából mozgalmas év áll mögöttünk, ugyanakkor mozgalmas év előtt állunk. Volt, ugye referendum, voltak EPválasztások, most meg helyhatósági és parlamenti választásoknak nézünk elébe. Hogyan értékeli a 2007es esztendő történéseit? – A legfontosabb eseményre pontosan 2007. január elsején került sor, amikor Románia az Európai Unió tagja lett. A rendszerváltás után a romániai magyarság és annak politikai képviselete következetesen az integráció híve volt. A Kárpátmedencei magyarság számára a trianoni trauma egyik gyógyszere lehet az európai integráció. Ezért is állítom, hogy az uniós csatlakozást történelmi lé ptékű eseménynek kell tekintenünk, és nem föltétlenül a mindennapi élet perspektívájából kell megítélnünk. Az államelnök felfüggesztésére kiírt referendumnak a mi számunkra is fontos tanulságai vannak. Ami a történet lényegét illeti, ma is azt gondolom, hogy nem tévedtünk. Tévedtünk viszont akkor, amikor egyik napról a másikra megváltoztattuk a véleményünket: tegnap még azt mondtuk, hogy nem támogatjuk a felfüggesztést, ma pedig azt mondtuk, hogy támogatjuk. Ugyanakkor nem mértük fel helyesen ennek a poli tikai akciónak az esélyeit. Ez hiba volt. A másik nagy mérföldkő, az EPválasztás. Azt, amit célul tűztünk ki: elértük. Az RMDSZ színeiben az erdélyi magyarságnak két képviselője van az Európai Parlamentben. Ezen kívül van egy független magyar képviselő is, Tőkés László. Együtt közel kilenc százal ékot értünk el. Hatalmas teljesítmény az adott körülmények között. Az erdélyi magyarság teljesítménye és sikere. Én a mai napig sajnálom, hogy Tőkés képviselő úr nem fogadta el a mi javaslatunkat és nem volt közös lista. A közös listáról biztosan négyen ju tottak volna be az Európai Parlamentbe, de az sem kizárt, hogy az ötödik helyet is sikerült volna megszerezni. Ez a választás azt is megmutatta, hogy előbbutóbb meg kell egyezni, mert, ha ez nem történik meg, még egy ekkora teljesítményre nem leszünk ké pesek. Ez is csak úgy volt lehetséges, hogy az erdélyi magyarság sokkal nagyobb arányban vett részt a választásokon. A kormányzati teljesítményünket nézve szintén azt mondhatjuk, hogy sikeres évet zárunk. A kitűzött célokat teljesítettük, szinte nincs ol yan magyar település, ahol valamilyen, a közösséget szolgáló fejlesztés ne indult volna el. És nem szabad megfeledkezni a nyugdíjak növeléséről sem, amit az RMDSZ már 2005 tavaszától szorgalmaz. Év végén sikerült egy olyan költségvetést elfogadni, amely ne mcsak a reálbérek növekedését biztosítja, hanem a közösségek fejlesztéséhez szükséges pénzforrásokat is tartalmazza. A törvényhozásban nehezebb volt a helyzetünk, hisz a kormánykoalíciónak nincs többsége, minden egyes esetben tárgyalni kell, s nem minden tervezet mellé sikerül többséget szerezni. Már az is csoda, hogy húsz százalékkal képesek voltunk kormányozni. Összességében nézve, az adott körülményeket szem előtt tartva, bátorkodom azt állítani, hogy sikeres évet zártunk. – Eredményesség szempontjáb ól talán a legjobb évét zárja az RMDSZ – ami a kormányzati tevékenységet illeti. Soha ennyi minisztere, államtitkára, kormányzati struktúrákban lévő tisztségviselője nem volt a magyarságnak, mint a PDnek a kormányból való kilépése után, ugyanakkor talán s oha ennyi központi pénz nem jutott a helyi önkormányzatoknak. Ezzel szemben – vagy éppen ennek köszönhetően? – soha nem errodálódott ilyen mértékben az RMDSZ tekintélye választói körében. Hogyan kommentálná ezt a kettősséget, ellentmondást? – Minden korm ányzás megkoptatja a szervezetet. Mindig vannak elégedetlen emberek, sajnos a tökéletes kormányzást még nem találták fel. Székelyföldön még van egy olyan része is a történetnek, hogy itt 17 esztendeje a hatalmat az RMDSZszel azonosítják, hisz az önkormány zatokban itt szinte folyamatosan mi vagyunk többségben. Az emberek pedig legelőször azt érzik, ami az önkormányzatokban, a helyi közigazgatásban történik. És sokszor azonosítják azt tévesen az RMDSZszel, mert nem minden köztisztviselőt az RMDSZ ültetett t isztségbe, de ez a tévképzet a mai napig áll. Egyszóval, Székelyföldön gyakran találkozni azzal a nézettel, hogy a polgárok hatalom elleni kifakadása mindenestől az RMDSZre vetül. – Felleltározva 2007 történéseit – udvarhelyi időközi választások kiírásá ra tett kísérletek, a Bãsescureferendum, EPválasztások, kormányzati szerepvállalás – , hogyan értékeli ezeket, milyen következtetéseket vont le az RMDSZ csúcsvezetése, illetve döntéshozó testületei?
