Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-05
8 Pásztor Istvánt több kisebbségi képviselő is felkereste, nagy valószínűséggel a bunyevá cok, a bolgárok és mások is őt fogják támogatni a január 20án esedékes elnökválasztáson. vissza Megtanulunke ukránul? - Az ukrán nyelvtudás nem cél, hanem eszköz Kárpátinfo 20080106 02:15:00 Az ukrán nyelv oktatásának hatékonysága a független Ukrajna megalakulása óta fájó pontja a kárpátaljai magyar oktatásnak. A témáról Csernicskó Istvánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesét kérdeztük. - Ön nyelvészként, kutatóként miben látja az államny elv oktatásának legnagyobb problémáját? - Az elhatározás, valamint a pontos célok és az ennek alapján megfogalmazott koncepció hiányában. Az oktatási kormányzat vagy nem döntötte el, mi a célja a nemzetiségi iskolákban folyó ukránoktatással, vagy nagyon r ossz szemléletet és módszereket választott arra, hogy elsajátíttassa az államnyelvet. - Eszerint rossz szemléletben és módszerek alapján oktatják az ukránt iskoláinkban? - A tantervek és tankönyvek csak elvben készülnek a magyar gyerekek számára. Ezek az alapdokumentumok nem kellő mértékben veszik figyelembe, hogy a bázisnyelv (a gyerek anyanyelve) és a célnyelv (az ukrán) egymástól genetikailag és tipológiailag jelentősen különbözik. Ez az egyik gond. A másik, hogy nagyrészt olyanok oktatják a gyerekeket , akik nem beszélik, nem ismerik a magyar nyelvet, s így nem is tudják felhívni a tanulók figyelmét a nyelvek szerkezete közötti hasonlóságokra és különbségekre. A harmadik, hogy az ukránt oktatók nagy részét arra képezték ki, hogy ukrán anyanyelvű gyereke k számára anyanyelvként tanítsák ezt a nyelvet, nem pedig arra, hogy más anyanyelvűek számára. Gyakran a döntéshozók se gondolnak arra, hogy az ukrán nyelv tantárgy nem ugyanazt jelenti az ukrán, mint a magyar tannyelvű iskolákban. Az előbbiekben a tanulók anyanyelvét oktatják az iskolába lépéskor már a nyelvet jól beszélő gyerekeknek. Utóbbiakban olyanok kezdenek el ismerkedni az ukránnal, akik közül többen gyakorlatilag az iskolában találkoznak először ezzel a nyelvvel. További probléma, hogy az államnyel v oktatásának folyamatában (általában pénzhiányra hivatkozva) nem veszik figyelembe a tanulók nyelvi hátterét. Számomra nyilvánvaló, hogy más alapokról indulva kezd az iskolában ukránt tanulni például egy ungvári vagy nagyszőlősi magyar gyerek, aki esetleg óvodába is járt, mint mondjuk egy nagydobronyi vagy halábori. Amikor idegen nyelvet, például angolt tanítanak, rendszerint figyelembe veszik a nyelvvel ismerkedők nyelvi szintjét, és kezdő, haladó, középhaladó stb. csoportba sorolják szintfelmérés alapján a jelentkezőket, akik aztán kis létszámú csoportokban tanulnak. A mi iskoláinkban fel sem merül, hogy a gyakran 2535 fős osztályokban, ahol a gyerekek ukrán nyelvismeretének szintje között jelentős különbségek lehetnek, alkalmazzák ezt a módszert. Miközb en még sokan emlékszünk arra, hogy anno az orosz órákon osztották a nagyobb létszámú osztályokat. Emellett az a szemlélet is nehezíti a sikeres nyelvtanulást, amely a grammatikai ismeretekre helyezi a hangsúlyt, és nem arra, hogy gyerekeink a négy nyelvi k észség (beszédértés, beszédlétrehozás, olvasás, írás) alapjait sajátítsák el előbb, s csak aztán tömjük a fejüket nyelvtani szabályokkal. Soha nem fordult még elő velem, hogy valaki arra kért volna az utcán: elemezzek egy többszörösen összetett alárendelő ukrán mondatot; számtalanszor kértek ellenben már arra, hogy segítsek elmondani ukránul valamit a magyarul nem értő hivatalnoknak, értelmezni vagy kitölteni egy ukrán nyelvű űrlapot. Illetve ha már nyelvtant is tanítunk az alsó osztályokban, akkor azt lega lább úgy tegyük, hogy kapcsolatot teremtünk a magyar órákon már megtanultakkal. A gyerekeink fújják, hogy mi az ige, bemagolják azt is, hogy mi a ????????, de hogy a kettő ugyanaz, azt szinte senki sem mondja el nekik. - És meg akarnake egyáltalán tanuln i a magyar gyerekek ukránul? - A nyelvelsajátításban a motiváció kulcsfontosságú. A kisiskolások nem úgy mennek ukrán órára, mint a nyelvtanfolyamra beiratkozott felnőttek, akik tudatosan elhatározták: meg akarják tanulni a célnyelvet. Ők egyszerűen órára mennek. Ahol aztán vagy jól érzik magukat, vagy pedig szenvednek, unatkoznak. A pedagógus feladata, hogy motiválja a tanulókat. Hogy olyan hangulatú órákat tartson, ahol a gyerekek játszva tanulnak. Egyszerűen nem igaz, hogy a magyar gyerekek nem akarnak megtanulni ukránul. Ha ez így lenne, akkor a szülők nem panaszkodnának az államnyelv oktatásának alacsony színvonalára, és nem íratnák sokan kétségbeesésükben ukrán iskolába gyereküket.
