Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-30
30 folyamat betetőződését. Természetesen a szlovák politikai elit számíthat Szerbia szimpátiájára is, de ez aligha véd i meg a vajdasági szlovák kisebbséget attól, hogy mondjuk a Koszovóból odatelepült szerbek zaklassák őket. A szlovák történelem egy újabb skizofrén és képmutató lépéssel lesz gazdagabb, a vezető politikusok újra elvitatják azokat a jogokat egy másik népt ől, amelyeket maguk számára a legnagyobb természetességgel tartanak fenn. Mert Koszovónak ugye nem szabad egyoldalúan kikiáltani a függet?len?séget. A szlovák értelmiség egy csoportjának 1918 október végén joguk volt ezt tenni, amikor Turócszentmártonban a Magyar Királyságtól való elszakadás mellett döntöttek. Rájuk vonatkozott a nemzetek szabad önrendelkezésé?nek wilsoni elve, a koszovói albánokra nem. Csak emlékeztetőül, az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásakor nagyjából annyi szlovák élt a mai Szl ovákia területén, amennyi albán jelenleg Koszovóban. Csak a szlovákok összlakos?ságon belüli aránya volt jóval alacsonyabb, a lakosság alig kétharmadát tette ki 1920ban, míg Koszovóban jelenleg a lakosság több mint 90%a albán. Mindegy, a szlovákoknak 191 8ban joguk volt elszakadni a Magyar Királyságtól, 1939ben Csehszlovákiától, végül 1993ban közös megegyezéssel elválni a csehektől és szétválasztani a közös szövetségi államot, a koszovói albánoknak meg nincs erre joguk. Kész, ennyi, ez ilyen egyszerű. É s természetesen nagyon konzisztens... Persze, nem ez az egyetlen eset, ahol a kettős mérce érvényesül, ha történelmi párhuzamot vonunk. Az természetesen rossz volt, hogy a szlovákok nem kaptak önrendel?kezési jogot, azaz nem alakíthattak ki etnikai alapú területi autonómiát a Magyar Királyságban vagy a centralizált Csehszlovákiában. Az meg szintén jó, hogy a szlovák állam nemigen akar jogot adni a területén élő magyar kisebbségnek. Paradox módon a történelmi Magyarország területén a 19. század második fel ében csaknem ugyanakkora volt a szlovákok aránya, mint most a magyaroké Szlovákiában. Sebaj, akkor sem jár az autonómia (amely időközben szélesen elterjedt intézménnyé vált a világon). És mi a szlovák diplomácia álláspontja a koszovói albánok esetében? Meg kellene elégedniük a széleskörű autonómiával Szerbiában! A skizofrénia csúcsain korántsem maradunk le újdonsült partnerük, az új orosz birodalom mögött. Ők is azt szajkózzák, hogy Koszovó, meg mondjuk Csecsen?föld nem lehet független, mert az veszélyes, k özben meg támogatják a két szakadár grúziai terület Abházia és DélOszétia elszakadási törekvéseit és csapatokat állomásoztatnak ott. Csakhogy Koszovó kérdése komoly ütőkártya Oroszország kezében egy nagy világpolitikai játszma keretében, amelyet majd alka lmasint aprópénzre (vagy inkább nagy pénzre) vált. Viszont mit ér el a szlovák diplomácia azzal, hogy a legkisebb rossz (Koszovó függetlensége) helyett irreális délibábokat (tárgyalásos rendezés, az albánok nagyfokú önrendelkezése Szerbián belül) kerget? vissza GÁL ZSOLT Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke − Ideje lenne kijózanodni Erdélyi Riport 2008.01.31. Az el ő választás nem ér semmit, ha csak önmaguk igazolására szervezik – állítja. Miután az SZKT meghatározta a jelölési kritériumokat, mindenki el ő tt nyitott a pálya a megméretkezésre, ha az RMDSZ tagja és megfelel az elvárásoknak. Hasznosnak ítéli a Székelyföldr ő l szóló vitát, és úgy véli, a perspektíva hiánya fordította el az RMDSZt ő l a székelyeket. Markó Béla s zövetségi elnökkel a magyar kultúra napján beszélgetett Simon Judit. n Árulja el, mir ő l szól igazából az igazságügyi miniszter körüli cirkusz! Arról, hogy ki ellen ő rizze az igazságszolgáltatást, amit senkinek sem kellene ellen ő riznie. Az igazságügyi mini szternek nagy szerepe van abban, hogy ki vezeti az ügyészséget, ő tesz javaslatot az államelnöknek. Mi annak idején azt az álláspontot képviseltük, hogy a minisztert ki kellene hagyni ebb ő l a folyamatból, és a Legfels ő bb Bírói Tanácsnak kellene betöltenie ezt a hatáskört. Utólag bebizonyosodik, hogy igazunk van, mert ezért folyik a harc. Másrészt elvi célja is van a vitának: ki a dudás a csárdában, ki mondja ki az utolsó szót például egy miniszter kinevezésével kapcsolatban, az államf ő vagy a miniszterelnök . Bár ilyen szempontból az alkotmány elég egyértelm ű , az elnök mégis ki akar er ő ltetni egy olyan szokásjogot – mivel az alaptörvény nem biztosít neki hátteret – , hogy ő legyen az, aki végül eldönti a kormány összetételét. n Mit gondol a nyolc miniszterb ő l álló „csomagról”, melyet az ügyészséghez továbbított az államf ő ?
