Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-30
27 Az a gondolat, hogy a szórvány léte veszélyezteti a tömb ér dekeit; a szórvány kulturálisautonómiatörekvései csökkentik a tömb teljes körű önrendelkezésre törekvő igyekezetének sikerességét, nem új keletű. „Körülgyűrűzik az anyaországot, patkóba fogják »belső anyaországunkat«, a Székelyföldet szórványaink. A mag yar pusztulás földjei. És ez a gyűrű, ez a patkó szorít. És mint a tenger vize, nyaldossa, omlasztja tömbjeink partjait. Körénk szorul, s hozza azt az erőt, mely őket is szórvánnyá tette. Az erőt, mely a szélekről támad, mely beszivárog, beszüremlik, s már belülről sorvaszt, belülről omlaszt, pusztít” – írta 2002ben a Kortárs hasábjain Gazda József. Aki azonban azt is elismerte, hogy a szórványokban élő magyarság sorsa előrevetíti az egész magyar sorsot. Domokos Pál Péter már a harmincas években figyelme zetetett: vigyázzunk, mert amely sors jut a csángóknak, az vár a székelységre és az egész romániai magyarságra is. A szórvány partomlasztó hatása nem törvényszerű. Legavatottabb szórványszakértőnk, Vetési László a már felszámolódott zárványfalvakra mutat va figyelmeztet: „Mi, az anyaország és a tömbmagyarság, annak árán maradtunk meg, hogy ők, a szórvány felszámolódtak.” Ráadásul az a sommás megállapítás sem igaz, hogy a szórvány a nemzet öregkora. Ma számos romániai nagyvárosban jómódú, kultúrapártoló szórványközösségek izmosodnak. Déva és Kőhalom példája bizonyítja, hogy az elszórványosodással szemben parterősítő ellenfolyamatot lehet elindítani. A többség és a kisebbség a bizalom hídjának pilléreit is a szórványban állíthatják fel. A szórvány nem a hűtlenség, hanem a hűség példaképe. A szórvány felelőssége tudatában van: erősítenie kell a tömb partszakaszait. A történelem eróziós erőit ideigóráig feltartóztathatja. Ha a tömb érti és értékeli ezeket a törekvéseket, segíti megvalósulásukat, az ideigó ráig: évszázadokat jelenthet. A tömbnek fel kell ismernie, hogy amikor magára hagyta a szórványt, önmagára szabadította a bajt. Nem egyszer történt ez így. Először 1523ban, amikor Tomori Pál hadvezér – a magyar sereg fővezére a későbbi mohácsi csatában – kétségbeesetten küldött üzenetet Péterváradról: ha a végvárak elvesznek, az ország vesz el. Az erdélyi magyarságnak ma nem Mohács kell! Korszerű nemzetstratégiára van szükség, amelynek eleme a szórvány- és a tömbpolitika konvergenciája. Ezek a törekvések érhetőek tetten az RMDSZ programjában. Minden bizonnyal a Magyar Polgári Párt programjában sem szerepel a tömb és a szórvány közötti latensen létező ellentétek felszínre hozatala. A tömbmagyarság – nemzetállami reflexeket idéző – szembefordulása a szórv ánnyal ugyanis függőleges veszedelmet hozna mindenki fejére. vissza Bejegyezték az MPPt Szabadság 2008.01.30. NAGYHINTÓS DIANA Jóváhagyta tegnap a bukaresti törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelm ét. A törvényszék döntése nem végleges, öt napon belül fellebbezni lehet a bukaresti fellebbviteli bíróságon. A bíró, bár korábban kifogásokat fogalmazott meg a párt nevében szereplő magyar megnevezés ellen, kedden már ellenvetés nélkül hirdette ki az ítél etet. A pártot a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alapította. Az MPP 18 megyéből és Bukarestből közel 27 000 támogató aláírást szerzett. „Az MPP bejegyzésével valósággá vált a romániai magyarság számára a politikai pluralizmus. Ez a dönt és megteremti az ehhez szükséges jogi és intézményesített keretet, valamint alternatívát jelent az RMDSZ eddigi monopol helyzetével szemben. Most már biztosított mind a helyhatósági, mind az általános választások szabadsága”, közölte Szász Jenő, az MPP eln öke, majd hozzátette: „Jelenleg arra várok, hogy Markó Béla gratuláljon.
