Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-29
23 A kormányfő turócs zentmártoni beszédéről persze a „szak?mának” megvolt a véleménye, s azt nem is rejtette véka alá: ószlovák, esetleg ószláv királyság nem létezhetett, hiszen a kérdéses időpontban – a IX. században – kizárólag a pápa által adományozott korona birtokában leh etett király bárki is, s ilyen személyről a Morva folyón innen s túl nem tudnak. Ugyanakkor szlovák történészek, nyelvészek és régészek egy csoportja – egész pontosan harminckét fő – állásfoglalásban igyekezett tudtára adni a művelt világnak, hogy a kormán yfő kijelentései megállják a helyüket, történeti tényekkel is alátámaszthatók. Természetesen a Matica slovenská körül csoportosuló szakemberekről van szó, akik közül viszont ma nem egy olyan pozícióban van, amelyből befolyásolni tudja a hivatalos történetí rást, esetleg tankönyvkiadást – így megvan az esély arra, hogy a soron következő generáció (is) elferdített ismeretek birtokába jusson. A történészek állásfoglalásának súlyát persze csökkenti az a tény, hogy egy részük nem személyesen írta alá, s nem ism erték a tartalmát sem. Ebben a szellemben nyilatkozott például Alexander Ruttkay, a Szlovák Tudományos Akadémia Archeológiai Intézetének vezetője, aki elmondta, hogy „…nem tartoztam a kezdeményezők közé, csupán később csatlakoztam, amikor az állásfoglalás már készen volt. Nem vettem részt az összeállításában sem.” S bár a „kiáltvány” történetileg alátámaszthatatlan események, személyek mellett áll ki, nem tartja félrevezetőnek vagy károsnak a szöveget. Szlovenekről, ószlávokról vagy ószlovákokról beszélni s zerinte ugyanaz, mintha a mai szlovákságról esne szó, a különbség árnyalatnyi. Szerencsére akadnak, akik még „érzékelik” ezt – például Dušan Kováč történész, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az ószlovák kifejezés használata tudománytalan. Ezért Marek Ma ďarič kulturális tárcavezető támadásának volt kitéve, aki azt rótta fel neki, hogy a XX. század történelmével foglalkozó történész ne foglaljon állást a középkort érintő kérdésekben. Hogy az állásfoglalást aláírók döntő többségének szintén nem ez a kor a s zakterülete, nem annyira fontos. Fő a lojalitás. Jánošík, a nagy példakép A szlovák kormányfő felkészültségét jellemzi, hogy a megünneplendő évfordulók kapcsán kijelentette: 1688. január 26.án született Juraj Jánošík, a kormány „nagy példaképe”, s szü letésének 320. évfordulóját szintén meg fogják ülni. Itt csupán két dologban lőtt mellé: az egyik, hogy a XVII. században nem adtak ki születési anyakönyvi kivonatokat, így szülőfalujában, Terchován sem tudja senki megmondani, mikor született; az említett dátum a keresztelésének az időpontja. A másik „melléfogás”, hogy a fellelhető, a legtöbb szlovák történész által is elfogadott korabeli dokumentum szerint Jánošík köztörvényes bűnöző volt, akinek „píárja” életében, sőt az azt követő évtizedekben is elég si ralmas volt, s csupán a romantika idején lépett elő nemzeti hőssé, példaképpé. Persze megeshet, hogy Robert Fico nagyon is tudatában van ennek – politikájának néhány mozzanata így teljesen más megvilágításban tűnik fel. vissz a LŐRINCZ ADRIÁN Készítette: Boér Krisztina * a Figyelőben előforduló rövidítése k: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság - ÚMSZ = Új Magyar Szó (Bukar est) - KISZo = Kárpáti Igaz Szó
