Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-29
14 eredménytelenek voltak. A korlátok tényleg belépnek, ha az elnökségek túlterjeszkednek a reális programokon, hiszen a portugálok ablak ot nyitottak ugyan FeketeAfrika felé, de sokat nem értek el vele. Sőt nyilvánvalóvá tették, hogy a saját belső integrációs problémáival küszködő EU nincs felkészülve egy nagyobb szabású stratégiai nyitásra Afrika kérdésében, s ha lesz is ereje a nagy stra tégiai nyitásra a közeljövőben, akkor nem is Afrika, hanem a NyugatBalkán felé fog stratégiai nyitást kezdeményezni. Ám ezt mostanság senki sem emlegeti, mert mindenki a rendkívül bonyolult Lisszaboni Szerződés következményeit fontolgatja a saját országa és az egész unió számára az egyes közpolitikákban, netán az elkövetkező soroscsoportos elnökségek szempontjából. Annyi bizonyos, hogy Portugáliának már másodszor sikerült hatásos elnökséget levezényelnie és komoly teljesítményt nyújtania. 2000 első feléb en a Lisszaboni Stratégia bevezetésével Portugália figyelemre méltó szerepet vívott ki magának az unió történetében. Kevésbé lesz emlékezetes a globális kifelé fordulásra való törekvése 2007ben, de az új tagállamok viszont sokat köszönhetnek Portugáliának , mert a portugál elnökség a régi tagállamok technikai akadályokra hivatkozó ellenállásával szemben elérte, hogy 2007 végén megtörténjen a schengeni övezet kiterjesztése kilenc új tagállamra. Mindent összevetve, egyes országok nagyon keveset, mások nagyon sokat érnek el az elnökség alatt, és a portugálok teljesítménye imponálóan kiemelkedő volt. A 2007es uniós év december közepén tűzijátékokkal ért véget, az események tűzijátékával december 10. után és valóságos tűzijátékokkal december 21én Tallinntól Lj ubljanáig a schengeni övezet kibővítésekor. Az év nagy eseménye az unióban kétségtelenül az volt, hogy december 12én Strasbourgban az Európai Parlament épületében ünnepélyesen aláírták az Alapjogi Chartát, december 13án pedig Lisszabonban az új Alapszer ződést. A két alapdokumentum szorosan összetartozik, ezért a Chartát hivatalos dokumentumként csatolták a Lisszaboni Szerződéshez. Az ünnepélyes évzáróra azonban voltaképpen december 21én éjjel került sor a határok megnyitásával az új kilenc schengeni tag államban, amelyen az uniós vezetők is részt vettek. A schengeni belépéssel az érintett új tagállamok – így Magyarország is – egy újabb lépést tettek előre a teljes tagság felé, bár az euroövezetbe való belépés és a Lisszaboni Stratégiához való felzárkózá s még előttünk van. Magyarország azonban már korábban letette a névjegyét az integrálódó unió mellett azzal, hogy december 17én a magyar országgyűlés az uniós tagországok közül elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. Közismert, hogy 2008. január el sejétől Szlovénia vette át az elnökséget Portugáliától, de jóval kevésbé ismert nálunk az, hogy Szlovéniában nemzeti konszenzus született arról, hogy az elnökség ideje alatt jegelik a belpolitikai küzdelmeket, és minden erejükkel a sikeres elnökségre konce ntrálnak. A magyar elnökségre csak három év múlva kerül sor, addig még sokat lehet tanulni a portugáloktól a nemzeti érdekek invenciózus képviseletéről és a szlovénektől a nemzeti konszenzus kialakításáról. vissza A szerző pol itológus Negyedszázada kezdődött a Durayper Magyar Hírlap 2008.01.29. Huszonöt évvel ezelőtt állították bíróság elé a csehszlovákiai hatóságok Duray Miklóst. A magyar oktatásért küzdő felvidéki ellenzéki írót csaknem ötszáz napig tartották fogva ítélet nélkül. Amikor a csehszlovák hatóságok 1983 januárjában Duray Miklós író ellen meghirdették a kommunista Csehszlovákia első magyarellenes politikai perét, a felvidéki magyar politikusokat érintő tisztogatások már több mint egy évtizede tartottak. Szarka László történész a Szabad Újságban így emlékezett vissza azokra az időkre: "1970ben felmentették Szabó Rezsőt a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöki tisztségéből, s megszüntették Dobos László tárca nélküli miniszteri tisztségét, 1972től pedig több r endelet szabályozta a nyelvhasználati és oktatási jogokat. Kötelezővé tették a helynevek szlovák használatát, majd csökkentették a nyitrai magyar tanárképzés keretszámait. Az oktatási tárca folyamatosan próbálkozott a magyar iskolákban a szlovák tannyelv b evezetésével. Emiatt 1978. áprilisában Duray Miklós vezetésével, s szlovákiai magyar értelmiségiek részvételével megalakult a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság."
