Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-26
17 Ban Ki Mun kijelentette, nem tud választ adni arra a kérdé sre sem, hogy a Biztonsági Tanács 1244es számú hat á rozata megfelelő jogalapot képeze az unió tervezett koszovói missziójához. Azt azonban többször is megism é telte, hogy ENSZfőtitkárként meg akarja óvni a térség békéjét és stab ilitását. Hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyele m mel követi a helyzet alakulását. A szlovén kormányfő emlékeztetett arra, hogy m i lyen súlyos következményekkel járt a nemzetközi közösség megosztot tsága tizenkét évvel ezelőtt, a boszniai háború idején. Rám utatott, hogy ugyanilyen viták dúltak jogi alapokról és felelő sségről, eközben pedig emberek ezrei haltak meg, százezrek pedig menekülni kényszerültek. "Ésszel kell csel e kednünk. Az Európai Unió kép es missziót küldeni (Koszovóba), és az 1244es határozat jogi alapot jelent, még ha nem is telj e set" - mondta. Az 1244es számú BThatározat a NATOt hatalmazta fel arra, hogy békefenntartó erőt vezényeljen az ENSZközigazgatás alá helyezett szerbiai tart omány stabilitásának és biztonságának szavatolására. • Szerbiának a jelenlegi körülmények között nem szabad aláírnia az Európai Unióval (EU) a régen várt stabilizációs sze rződést, mert azzal megfosztja érveiktől azokat, akik Koszovó függetlensége elleni harcában mindmáig támogatják - jelentette ki újsá g íróknak Slobodan Samardzic, a koszovói ügyekért felelős szerb miniszter. A politikus gondolatmenete szerint, ha a Belgrádban remélt időpontban, tehát még e hónap vége előtt aláírják az EUtagságról szóló t árgyalások "előszobáját" jelentő stabilitási és társulási egyezményt, akkor Szerbia jelzi, hogy megbékélt az EUval. Bo ldog, hogy reménye van elnyerni annak a szervezetnek a tagságát, amelynek meghatározó hatalmai lázasan munkálkodnak K oszovó függetlenné t ételén. Csakhogy az éppen érvényes szerb alkotmányban benne van, hogy Koszovó Szerbia elidegeníthete tlen része, s minden állami szervnek kötelessége a megtartásán munkálkodni. Ráadásul az éppen zajló, s február 3án záruló szerbiai elnökválasztáson is dönt ő kérdés Koszovó függetlensége, valamint ennek kapcsán az EUhoz és a stabilitási szerződé shez fűződő viszony. Az egyezmény aláírásával végleg elveszítjük Koszovót, mert hátba támadjuk mindazokat az EUországokat, amelyek a vezető hatalmakkal, s a tagok tö bbségével szembeszállva eddig bennünket védtek az unióban. Hogyan folytassák, ha mi hanyatt vágjuk magunkat a területi integritásunkat, szuverenitásunkat megsérteni akaró szervezet előtt? - tette fel a kérdést Slobodan Samardzic. A stabilizációs és társulá si szerződés ügye már majdnem két éve húzódik. Az egyezmény 2006 elejére elkészült, de mert a hágai Nemzetközi Törvényszék úgy ítélte meg, hogy Szerbia nem kellően lelkes a délszláv háborúk szerb bűnöseinek kézre kerítésében, nem írták alá. Ma már a legtöb b EUtagállam az életbe léptetése mellett van. A boszniai népirtásban - konkrétan a srebrenicai vérengzésben - bűnr é szes, a Törvényszéknek otthont adó Hollandia azonban keményen kitart. Mindaddig nem hajlandó beleegyezését adni az aláíráshoz, amíg Szerbia ki nem szolgáltatja a két, Hága által legbűnösebbnek ítélt személyt, Ratko Mladicot és Radovan Karadzicot. Azt, hogy a volt boszniai szerb katonai főparancsnok és az elnök hol van, senki se mondja, de elfogásukat és kiadásukat örökké Belgrádon kérik számon . vissza Ultimátumot adott a szerbiai népi tömb Boris Tadicnak Magyar Hírlap • 2008.01.26. Egy héttel az elnökválasztások második menete előtt kiújult a viszály a belgrádi koalícióban. Boris Tadic elutasítja a kampánya támogatása elé szabott feltételeket. A szerbiai Demokrata Párt (DS) zsarolásnak minősíti az úgynevezett népi tömb két vezetőjének, Vojislav Kostuni- ca miniszterelnöknek és Vojislav Ilic beruházásügyi miniszternek a követelését, hogy az uniós csatlakozá s elleni kitétellel egészítsék ki a koalíciós szerződést, ha a demokraták azt akarják, hogy támogassák Tadic kamp á nyát. Eszerint semmissé nyilvánítanák a tervezett stabilizációs és csatlakozási egyezményt, ha Brüsszel polgári missziót küld Koszovóba. Ha ez t Tadic elutasítja, akkor az ő felelőssége lehet az együttműködés elmaradása. A demokraták elnökjelöltje elutasította az ultimátumot, és kijelentette: senki sem szabhat feltételeket Szerbia európai jövője elé. Tadic bízik benne, hogy mozgósítani tudja azon demokratikus szemléletű szavazók többségét is, akik az első for- dulóban Velimir Ilicre voksoltak, és legyőzi radikális ellenfelét. Ehhez azonban valóban minden szavazatra szük- ség lesz, hiszen Tomislav Nikolic az első fordulóban 1 600 000 szavazatot gyűjtöt t, csaknem kétszázeze r rel többet, mint Tadic. Az államfő stábjában arra számítanak, hogy a liberálisok mellett a kisebbségek is biztos táma- Precedens? A romániai politikai erők közötti küzdelem elvonja a figyelmet az ország legsürg etőbb kérdéseiről, márpedig a romániai magyarság képviselőinek ezekre kell összpontosítaniuk, me gfelelő jelölteket állítva a helyhatósági és parlame nti választásokra - fejtette ki szombaton Marosv á- sárhelyen Markó Béla, a Romániai Magyar D emokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az RMDSZ "m iniparlamentjének", a Szövetségi Képvis e lők Tanácsának (SZKT) ülésén Markó Koszovó ügy é- ről is beszélt. Ennek megoldása szerinte prec e dens értékű lesz, amennyiben kiderül, hogy a nemzetk ö- zi közösség hajlandóe egy kényes etnikai kérdé sben kikényszeríteni va lamilyen mego l dást.
