Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-26
10 valamint a taláros testület múlt évi dönt ése, mellyel betiltja a nem ukrán nyelvű mozifilmek államnyelvű felirat ozás nélküli forgalmazását. Ebbe a sorba tartoznak azok a bírósági döntések, melyek helyt adva ügyészi óvásoknak, hatályon kívül helyeztek számos regionális és helyi önkormányzati dönté st például Luhanszk, Doneck, Harkiv megyében, melyek kinyilvánították e területeken a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának é rvényességét az orosz nyelv védelme érdekében. Mondhatnánk - ez csak az orosz nyelvet érinti. A kételkedőket a mi nap Ukrajna Külügyminisztériumának szóvivője világosította fel, kifejtve: "... a Nyelvi Charta csak a kihalás veszélyével fenyegetett nyelveket hivatott védelmezni ...". Tehát szerinte a mi nyelvünket sem. - Összefogás híján nehéz lesz érvényesíteni a jo gainkat... - Ami magyar közösségünk kisebbségi jogérvényesítési lehetőségeinek alakulását illeti, úgy látom, fokozatosan megbékélünk a gondolattal, hogy nincs és valószínűleg nem lesz parlamenti képviseletünk. Mi több, múlt év sze p temberre folyamán nemze ti közösségünk életében meghatározó szerepet játszó egyházi és közéleti személyekkel folytatott beszélgetéseim arra a következtetésre juttattak, hogy nincs is különösebb igény erre az intézményre. A közösségen belüli politizálás és közbeszéd szintjén val óban találkozunk számos furcsasággal. Ide sorolnám a KMKSZ- és a KMPSZvezetők magatartását a magyar nyelvű oktatás jövőjét meghatározó új felsőoktatási felvét eli rendszert illetően. E vezetők, csak azért, hogy rossz hírét keltsék a másik magyar szervezet jelöltjét soraiban tudó ukrán pártnak, még mielőtt bármi érdemlegest is cselekedtek volna a helyzet tisztázása és rendezése érdekében, tényként jelentették ki: többé nem lehet magyar nyelven felvételi vizsgákat tenni. Miután az általuk támogatott ukrán nem zeti jobboldali politikai erő javára dőlt el a parlamenti választás, és ennek eredményeként most már valóban reálissá válik az államnyelv kizárólagos alkalmazása az érettségizők és felvételizők hivatalos tudásfelm é- résénél, furcsamód magyarországi vezető sz emélyek közbenjárásától remélik e probléma megoldását, és nem saját szövetségeseiktől. Felmerül a kérdés, miért, minek a fejében szállították a magyar szavazatokat (igaz, nem túl s okat) e párttömörülés számára? Az ilyen politizálás aligha lehet hiteles józ anul gondolkodó polgárok szemében. - Mennyire veszélyezteti ez a meglévő pozíciókat? - Nem követel mélyebb elemzést annak a megállapítása, miszerint, a kárpátaljaiukrajnai magyarságszervezetek érdekérvényesítési, érdekképviseleti lehetőségei az utóbbi évek folyamán fokozatosan csökkennek, politikai mo zgásterük beszűkül, egyre csökken politikai beágyazottságuk a magyar közösségen belül, és tekintélyük más ukra jnai politikai és társadalmi szervezetek között. A dolgok ilyen alakulásának okát részben azokb an az ukrán belpol itikai változásokban találhatjuk, melyek az államhatalmi szerkezet abszurd centralizációjával, a választási rendsz ereknek a parlamenti kisebbségi képviselet szempontjából előnytelen módosulásával, a szociálisgazdasági körny ezetnek a magy ar közösség tagjai többsége szempontjából negatív előjelű változásaival, a korrupciónak a politik á- ban és a közélet más területein való térnyerésével függenek össze. Ugyanakkor, a helyhatósági választási szab á- lyozás módosulása (tisztán arányos, pártlistás k épviselet) egyértelműen az ukrajnai magyar pártoknak kellene hogy kedvezzen, hiszen a többségben, vagy jelentős számban magyarok lakta területeken és helységekben a helyi és regionális hatalom megkerülhetetlen tényezői lehetnének, ha a magyar közösség tagj ainak jelentős többsége e pártokat tüntetné ki bizalmával. - De nem ezt teszi. - Nem. Ennek bizonyítékát szolgáltatták a 2006. évi parlamenti és helyhatósági választásokon, valamint a 2007. évi előrehozott parlamenti választásokon a magyar pártok által elért eredmények. Egy másik példa a Beregszászi Jár á- si Tanács, melyben a két magyar párt képviselői relatív többséget alkotnak. A két frakciót alkotó magyar pártok által delegált képviselők ez ideig még alig hallatták hangjukat a magyarság, a magyar oktat ás, a magyar kultúrával összefüggő kérdésekkel kapcsolatosan. Olyan "kényes" kérdések, mint a közigazgatási és kulturális autonómia szorgalmazása, a nemzetiségi nyelvhasználat, évek óta szóba sem kerültek e fórumon. Egy tiltakozó felszólalásra vagy nyilatk ozatra sem futotta e képviselőktől, annak kapcsán sem, hogy 2007ben, az utóbbi évtizedek hagyom á- nyát megszakítva, figyelmen kívül hagyva az ide vonatkozó megyei szintű szabályozás rendelkezéseit, valamint a vonatkozó országos és nemzetközi dokumentumok aj ánlásait, a magyar nyelvet nem beszélő vezetőt neveztek ki a magyar többségű járás élére.
