Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-23
45 valószínűsíthető, hogy a hazai üzleti szférát sújtó elvonások és az állami támogatások egyenlegeként adódó vállalati elvonások többékevésbé az EU átlagának felelne k meg. A kétségtelenül jelentkező versenyképességi probléma tehát nem vagy csak nagyon szerény mértékben oldható meg csupán az adóterhek további csökkentésével. Nálunk a költségvetés, az állam újraelosztó szerepe a piacgazdaságokra jellemző szokásos mérték eknél jóval nagyobb, ráadásul a nyereséges és valószínűleg versenyképes területekről és cégektől csoportosít át jövedelmeket olyan területekre és vállalkozásokra, amelyek hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. A tisztesség, az őszinte tenni akarás megkövet elné, hogy az üzleti szféra és érdekképviseletei az adóterhek mérséklésének ellentételét ne kizárólag a lakossági terhek növelésében keressék, hanem a nemzetközi összehasonlításban igencsak magasnak tűnő saját állami támogatásuk racionalizálásában is, mive l a magas elvonások fogyasztókra történő áthárítása félmegoldás, és mint ilyen makrogazdasági szinten érdemi eredményeket aligha hozhat. Érdemes lenne tehát megszívlelni azt az ismert szólásmondást, hogy „mindenki saját háza előtt söpörjön” elsőként. vissza Gyurcsány az Ahtisaariterv mellett - Szót emelt a magyar kormányfő a kollektív kisebbségi jogokért is az Európa Tanácsban Népszava 2008. január 23. Koszovó függetlenné válása egyre elkerülhetetlenebbnek látszik, bár enn ek tartalmát és következményeit még meg kell határozni – mondta a magyar miniszterelnök kedden Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén elhangzott beszédében. Gyurcsány Ferenc felszólal Strasbourgban Fotó: ReutersGyurcsány Ferenc szerint Ko szovó jelenlegi helyzete nem tartható fenn, és Európának összehangolt, építő szellemű vezető szerepet kell vállalnia a rendezésben. Kiemelte az Ahtisaaritervben foglalt elvek fontosságát, a folyamat jogállami keretek közt tartását és azt, hogy a nemzetköz i közösségnek szoros figyelemmel kell követnie a folyamatot. Egyúttal – hangsúlyozta Gyurcsány – Szerbia számára is európai távlatot kell adni, nem szabad hagyni, hogy az ország elszigetelődjön. Segíteni kell Belgrádot a demokrácia megerősítésében, és útit ervet kell felvázolni Szerbia számára az uniós tagjelölti státus elnyeréséhez. Újságíróknak később azt mondta a miniszterelnök, hogy a koszovói, nyugatbalkáni kérdésben Magyarországnak olyan körültekintéssel kell eljárnia, hogy ő maga nem csupán a formai értelemben elégséges kormányzati felhatalmazásra kíván támaszkodni, hanem ki akarja majd kérni a parlamenti pártok, valamint a köztársasági elnök véleményét is. Ez ügyben magyar nemzeti álláspontra van szükség – hangsúlyozta. A strasbourgi fórumon elhang zott miniszterelnöki beszédben nagy hangsúlyt kapott a kisebbségek jogainak fontossága, az, hogy az egyének és csoportok saját maguk határozhassák meg azonosságukat. Gyurcsány kiemelte a szólás- és a sajtószabadság fontosságát, valamint a kisebbségek jogai t. Utóbbival kapcsolatban leszögezte: minden államnak kötelessége őrködni azon, hogy az egyének, illetve csoportok szabadon megválaszthassák nemzeti, vallási, ideológiai és egyéb azonosságukat. Utalt arra, hogy az egyének nem csupán egyféle identitásúak le hetnek, így például elképzelhető, hogy valaki egyszerre magyar és szlovák. Szólt arról, hogy a rendszerváltás után kijózanító tapasztalatokkal szembesültek a volt kommunista országok társadalmai: kiderült, hogy a demokratikus keretek megteremtése nem járt együtt automatikusan sem a gazdasági felvirágzással és a versenyképesség növekedésével, sem a társadalmi igazságosság kiteljesedésével. Részben e csalódás okozta – tette hozzá – , hogy megerősödött a társadalmi türelmetlenség, a populizmus, sőt olykor a ra sszizmus és az antiszemitizmus is. * Frunda György szenátor nem szerezte meg az ET közgyűlésében a jogi bizottság elnöki tisztségét. A frakciók közötti egyezség nyomán ugyanis a bizottság élére német szocialista képviselőt választottak. Frunda marosvásár helyi tudósítónknak elmondta, hogy a monitoring bizottság első alelnökének posztját töltheti be a jövőben. A földrész demokratikus lelkiismerete
