Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-23
25 hogy melyeket fogja támogatni. Állásfoglalását megküldi a szövetség alapítványának, ahol egy négyes bizottság megszűri a javaslatokat, s a jókról hozott d öntésére a kuratórium csak formálisan ráüti a pecsétet. A célalapok a kamatokat használják fel a projektek támogatására. Rendszerint kiket részesítenek támogatásban? – Iskolákat, óvodákat, kulturális intézményeket, ifjúsági és egyházi rendezvényeket. A re gionálisak mellett vannak ún. speciális célalapjaink is, például a pozsonyi és a kassai magyar főiskolásokért célalap, vagy a Jedlik Ányos szakalap, amely elsősorban olyan felvidéki főiskolásokat támogat ösztöndíjjal, akik a szövetség munkáját is hajlandók segíteni, például most a kitelepítések hatvanadik évfordulója kapcsán a visszaemlékezés egyegy dolgozatával. Az aktuális politikai helyezet mennyire befolyásolja, módosítja a szövetség programját? – Szerintem a programunkon nem kell és nem is szabad vá ltoztatni. Munkánk eredménye nem annyira a szándékok módosulásától, mint inkább a rendelkezésre álló forrásoktól függ. Budapesten egy nagyszerű, lelkes gárda végzi a dolgát, ha nem lenne, összeomlana az egész. Az adott helyzetre mindannyian a nagyobb odafi gyeléssel reagálhatnánk, és mivel az ellenünk irányuló, fokozódó nacionalizmusnak a megfélemlítés a célja, ezzel a bibliai idézettel: „Ne féljetek!” Az Európai Unió keretei között már nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, s az az időszak, amikor minden gyalázat elkövethető volt, már elmúlt, és nem fog visszatérni. 2007. december 21. után más világ van kialakulóban. A határsorompók lebontása azt is jelenti, hogy felértékelődik a magyar nyelvű oktatás, és ezt a hírt el kell mondani azoknak a magyar szülők nek is, akik szlovák óvodába küldték gyermeküket. Ezt a feladatot mi innen, Budapestről nem tudjuk elvégezni, ehhez partnerekre van szükségünk, az MKPra, a Csemadokra, a pedagógusokra, a polgármesterekre. Ez utóbbiakra fokozott mértékben. Szerintem akkor, ha egy községben az MKP színeiben indult jelöltet választják meg polgármesternek, a demokrácia szabályai alapján annak főként a többség akaratát kell képviselni, és nem szabad visszahúzódva semleges magatartást tanúsítania, mint gyakran tapasztaljuk. Az a nyanyelvű oktatás mellett mindannyiunknak ki kell állnunk, elvégre közösségünk megmaradásának kulcskérdéséről van szó. A Szlovákiából áttelepített magyarok milyen arányban vesznek részt a szövetség munkájában? – Ezt pontosan nem tudom megmondani, de arró l tudomásom van, hogy ma is akadnak olyan települések, ahol leginkább az áttelepítettek és azok gyermekei, unokái alkotják a szövetség tagságának nagy részét, például ilyen Bonyhád, Bátaszék, Szigetvár, Barcs… A 2008as évben milyen programokra helyezik a súlyt? – A programok tekintetében túlnyomórészt követjük az elmúlt két év menetrendjét. Az első, nagyobb réteget megmozgató tervünk a március 15i diákutaztatási program, amelynek keretében buszokkal viszünk ki diákcsoportokat főként felvidéki partneriskolákba. ’ 91 óta minden év márciusában Esterházyemlékünnepséget tartunk, tavaly a politikus halálának 50. évfordulója kapcsán konferenciát is rendeztünk, melyen Sólyom László köztársasági elnök is részt vett, és előadást tartott. Idén, ha odaengednek a Rákócziszob orhoz, mert tavaly kordonnal zárták el, akkor a fejedelem születésnapján ismét koszorúzni fogunk, ez is hagyományos programunk. Rendszerint májusban tartjuk a közgyűlést, aztán pedig következnek a diákok ugyancsak évente ismétlődő és népszerű nyári táborai . A pannonhalmi apátsággal közösen rendezünk több száz Kárpátmedencei csapat részvételével egy kulturálistörténelmi vetélkedőt, ahol a felvidéki fiatalok – akárcsak az 56os versenyeken – többnyire nagyon jól szerepelnek. Megemlítem, hogy az első 56os t örténelmi vetélkedőn 1996ban az érsekújvári gimnázium csapata lett az első, és ugyanennek a tanintézetnek a diákjai két vagy három éve ismét megnyerték a versenyt. Büszkék lehetünk rájuk. Jobbak voltak, mint a magyarországi és a többi Kárpátmedencei mag yar gimnázium tanulói… – S ha már ismét diákokról beszélünk, szeretném elmondani, sokkal jobban, hatásosabban kellene népszerűsítenünk, reklámoznunk a felvidéki magyar tanítási nyelvű iskolák munkáját és eredményeit. Közösségünk jövője szempontjából külön ösen fontos, hogy javítsuk az oktatásügyi kommunikációt, elsősorban azokkal a szülőkkel, akik magyar létükre szlovák óvodába járatják gyermeküket. Akcióink során mi erre is gondolunk. Tavalyelőtt és tavaly 13 ezer magyar gyermeknek adtunk ajándékot, amelyh ez csatoltuk az anyanyelvű
