Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-23
16 lehetőségeinek további szűkítésével akarják orvosolni. Tulajdonképpen ez a konvergenciaprogram lényege. És az külön szomorú, hogy ehhez bizonyos roma értelmi ségiek asszisztálnak… – összegezte Farkas Flórián. – Miközben folyamatosan faragják le a cigányság felzárkóztatására szolgáló forrásokat, két kézzel szórják a pénzt olyan, úgynevezett cigány értelmiségieknek, akiknek a cinkos hallgatását így meg lehet ve nni. Mert azt azért mindenki tudja, hogy nagy baj van – mondta az elnök. Szerinte ha valaki átnézi a pályázati pénzek elosztását, maga is láthatja: három kormány közeli „értelmiséginek” – illetve az ő nevükkel fémjelzett projekteknek – ítéltek meg annyi pé nzt, amennyi összességében szinte az egész magyarországi cigányságnak jut. Pénzen vett hallgatás Horváth Aladár cigányügyi kormánymegbízott például egymaga több száz millió forintra pályázott sikerrel, míg a még Medgyessy Péter által beharangozott uniós Roma évtized program végrehajtására mindössze 150 millió forint jut idén. Egy budai villa ára: annyi, amennyit akár egy kormánytisztviselő is elvisz – fogalmazott Farkas Flórián. A Roma Oktatási Alap, a Roma Kulturális Alap viszont egy fillért sem kap. Aho gyan az integrációt elősegítő programok sem. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása – amely az oktatási ösztöndíjakat folyósítja – a fele a 2004es összegnek. – A magyarországi cigányság ma – ugyanúgy, mint a rendszerváltás előtt – tulajdonk éppen nem szólhat bele a saját sorsának alakításába, ugyanis a döntéshozók egy szűk, a saját szájuk íze szerint beszélő rétegen kívül nem állnak szóba senkivel. Ezeket jól fizetik, ők meg boldogan bólogatnak. A cigánypolitika közegében ilyen mértékű árulás még nem volt a rendszerváltozás óta – mondta az elnök, aki elmesélte azt is: saját tapasztalatából tudja, a felzárkóztatásra igenis van mód. Annak idején, még a nyolcvanas évek közepén Szolnokon megindult egy telepfelszámolási program. Farkas Flórián akk oriban a városi tanács alkalmazottjaként mint cigány családsegítő dolgozott ebben. A modellértékű programról a holland és a német televízió is dokumentumfilmet készített. Farkas úgy emlékezett vissza: a felszámolt putrisor lakóit – úgynevezett „lumpen” nem cigány családokkal együtt – egy családi házas övezetbe költöztették. Az ott élők élete három év alatt gyökeresen megváltozott, kilencven százalékuk az új közösség megbecsült tagjai ma is. Csakhogy akkor az első lépés az volt, hogy munkahelyet szereztek a családfenntartóknak, a gyerekek óvodáját, iskoláztatását elintézték, és amikor a család kezdett talpra állni, és már volt egy kis önereje is, csak akkor költöztették át őket az új övezetbe. Nyolcszázezer ember segélyen? – Ostoba az a politika, amely 800 ezer embert segélyezéssel akar féken tartani, lemondva ezzel az adóbevételekről. Munka kell, feltételek kellenek, és főként iskola kell az új generációknak. Minden más csak azután jöhet. Egy tanulmány szerint 2050re a munkaképes korosztály tagjai között t öbbségben lesznek a roma származásúak. Éppen ezért most már mindez nemcsak „cigányügy”, de nemzeti sorskérdés – hangsúlyozta az elnök. – A romák számára az utolsó lehetőség a népszavazás. Részt kell venni rajta, és nemet kell mondani a jelenlegi tendenciá kra. A független cigány értelmiségnek pedig valóban függetlenné kellene válnia, le kellene válnia a „kormánypórázról”, és ki kellene állnia végre a saját népéért – szögezte le a Lungo Drom elnöke. Arra is rámutatott: a cigányság felemelését, integrációját csak a hiteles cigány értelmiségre támaszkodva lehet megvalósítani. – Ahogy már számtalanszor figyelmeztettem a parlamentben is: ha nem változtatunk, itt is lehet a szlovákiaihoz hasonló éhséglázadás, a jeleket már tapasztaljuk. Nem a Magyar Gárdával kelle ne foglalkozni elsősorban, hanem a roma értelmiségnek demonstratívan nemet kellene mondani a kormány cigánypolitikájára. A gárdáról csak annyit: ha működésük nem a kisebbségek, különösen a cigányok ellen irányul, nem a viszályt szítja, hanem valóban az ors zág épülését, a kiszolgáltatottak védelmét szolgálja, azt mondom: a cigányoknak is ott a helyük közöttük. De a jelek sajnos most nem erre utalnak – zárta gondolatait Farkas Flórián. Nem elég megtanulni két mondatot a cigányok nyelvén, és azt kenetteljese n elmondani a parlamentben, mint ahogy ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tette. Cselekedni kellene végre, hogy a kormány rossz politikája következtében fellépő szociális válság ne vezessen társadalmi robbanáshoz – mondta Farkas Flórián, a Lungo Drom elnö ke, a Fidesz országgyűlési képviselője a sokasodó, etnikai színezetet kapott, erőszakos
