Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-22
24 felmerülő problémákra. Ily módon a modernizáció a változás folyamato ssága. „Ez tény, és azt kell megérezni, hogy mit adjunk át a következő generációknak”. A kérdés Horváth szerint csupán az, hogy mikor kérdőjelezik majd meg az értékracionális dolgok a célracionális dolgok jelenlegi legitimitását.Salat Levente modernizációv al kapcsolatos véleményét a Csutak István által írt szöveggel szoros kapcsolatban ismertette: először is örült annak, hogy az írás megszületett, hiszen „kisebbségi nyilvánosságunkban manapság nincs vita”, ezért sokan úgy érzik, nincs értelme véleményt moda niuk. Másodsorban kiemelte: Erdélyben a modernizációval gyakorlatilag Apáczai Csere János óta probléma van; napjainkban a kisebbség modernizációjának gondolata nem zárható el a környezettől, ez már a többség problémája is. László Attila úgy gondolja, az er délyi magyarság tekintetében nem igazán beszélhetünk modernizációról. Szerinte nem jutottunk el még oda, hogy közösség szintjén megfogalmazzuk azt, hogy mi a modernizáció. Sokaknak nem is jelent ez problémát; ily módon elsősorban termelő entitásként kellen e magunkat megfogalmaznunk. A tulajdonképpeni beszélgetés azt követően bontakozott ki, hogy a meghívottak mindegyike vázolta véleményét az erdélyi magyarság modernizációjával kapcsolatban. Salat Levente szerint a probléma világos megfogalmazása előtt nem i s kereshető a megoldás. Bíró A. Zoltán ennek érdekében a vita elindítását javasolta, illetve hangsúlyozta: a felelősséggel kapcsolatban két dologra kell odafigyelnünk. Elsőként arra, hogy bizonyos kijelentéseknek nincs legitimitásuk, hiszen a beszédmód nem intézményesült, ezt pedig nem lehet kizárólag a szakértőkre hárítani. Másodsorban a modernizációs deficitek ledolgozása érdekében szükséges a keretfeltételek megteremtése: pénz és projekt szükséges annak érdekében, hogy szolgáltatásokat kínálhassunk. A ke retfeltételek kidolgozásához szükséges elitet viszont kompetenciahiány jellemzi. Salat szerint vitafórumot kellene létrehozni, mivel „a közgondolkodás legitimitása állami keretek között nem működik”. Székely István kiemelte: a romániai magyar rendezőelvek és diskurzusok mondhatni ugyanazok ma is, mint a rendszerváltás előtt. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt tizenhét évet jellemző egyhelyben topogás miatt ki a felelős, nem tudunk evidens választ adni, bár kétségtelenül fontos szerepet játszott (játszhatott vo lna) a társadalmipolitikai elit és a sajtó. Székely szerint most kezd felnőni egy olyan generáció, amely tudja, milyen társadalomban akar élni, nem elégszik meg a jelenlegi helyzettel, és ugyanakkor felelősségvállalásra képes.Bíró A. Zoltán a felelősség v onatkozásában az intézményteremtés lehetőségének hiányát emelte ki, szerinte a legitimitástermelés az érdekképviselethez vezethető vissza. Székely István szerint, bár egyesek szerint ez a politika feladata lenne, az nem fogja megoldani, ezért nem az intéz ményekről, hanem a társadalmi relevanciáról kell beszélnünk. Salat Levente úgy véli, az RMDSZ versenypárttá alakulása fontos lépés a modernizáció tekintetében, viszont közben a politikai elitnek fel kell ismernie a társadalmi modernizáció jelentőségét (a t örténelem során több politikai alakulat ennek hiányában tűnt el). Csutak István szerint az elitnek foglalkoznia kell többek között a fejlesztési régiók átalakításával. A beszélgetés záróakkordjaként az erdélyi magyar társadalom modernizációjának legfontosa bb elemeként Székely István az új generáció kritikus és kísérletező szerepét hangoztatta. vissza Jól szerepelt Szerbiában a Magyar Koalíció jelöltje Új Magyar Szó 2008. január 22. Szerző: Lokodi Imre A nacionalistának neve zett Szerb Radikális Párt alelnöke, Tomislav Nikolic nyerte a szerbiai elnökválasztás első, vasárnapi fordulóját. A második helyen az Európapárti jelenlegi elnök, Boris Tadic végzett. A központi választási bizottság szerint a szavazatok 85 százalékának ö sszeszámlálása után Nikolic a szavazatok 39,6, Tadic pedig 35,5 százalékát kapta, így ők ketten indulnak a február 3án esedékes második fordulóban. A megbízható felméréseiről ismert belgrádi Központ a Demokratikus Választásokért és Demokráciáért (CeSID) vasárnap este még csak 90 ezer szavazatot jósolt a Magyar Koalíciónak, ám ez is a szavazatok 3,3 százalékát jelentette – jelentette az MTI tudósítója. Djordje Vukadinovic politikai elemző szerint „nehéz megmondani, ki áll nyerésre”, az eredmény alapján sze rinte megjósolhatatlan a második forduló eredménye. Pásztor István a Magyar Koalíció államfőjelöltje a választási eredményeket értékelve nagyon jelentősnek, és még a legpozitívabb becslést is felülmúlónak nevezte. „A választáson elért eredményt nagyon jel entősnek értékeljük, az előzetes becslések szerint átléptük a 100 ezer szavazatot, vagyis 20 ezer szavazattal többet szereztünk, mint amenynyit reméltünk” – mondta el az ÚMSZnek Pásztor. A vajdasági magyarok szavazataik kétharmadát a Magyar Koalícióra ad ták, ami azt jelenti, hogy az MK a harmadik politikai erő a Vajdaságban.
