Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-22
8 Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén ek új elnöke a kisebbségek ügye mellett Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Strasbourg, 2008. január 21., hétfő (MTI) - A kisebbségek értéket jelentenek, és kontinensünkön így is kellene rájuk tekinteni - hangoztatta hétfőn Strasbourgban az Európ a Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének új elnöke. Lluís Maria de Puig spanyol szocialista politikus a holland néppárti René van der Lindent váltotta fel ebben a tisztségben. "Jómagam katalán lévén különösen érzékeny vagyok e problémakörre" - mondta a h étfői tisztújítás után tett nyilatkozatában Puig. A kisebbségek kérdését azok között a fő európai értékek közt említette, amelyek parlamenti közgyűlési elnöki tevékenységét - szavai szerint - vezérelni fogják. Első helyen a szociális értékeket emelte k i, majd a nők és gyermekek elleni erőszak megszüntetését, valamint az emberkereskedelem elleni határozott fellépést. Rögtön ezután szólt a kisebbségekben rejlő értékek megbecsülésének fontosságáról. Puig a mai Európa nagy problémái közt említette a kor rupciót, a környezet veszélyeztetettségét és a klímaváltozást. Úgy vélekedett, hogy a bevándorlókban inkább lehetőséget, mint veszélyt kellene látni. Hangsúlyozta az oktatás és a kultúrák közötti párbeszéd fontosságát. Az Európa Tanács - amelynek parla menti közgyűlése hétfőn kezdte meg péntekig tartó téli ülésszakát Strasbourgban - az Európa Uniótól és annak szervezetrendszerétől teljesen független, 1949ben létrejött, ma már lényegében összeurópai jellegűnek tekinthető szervezet, amely azt tekinti célj ának, hogy az egész kontinensen előmozdítsa a demokratikus elvek érvényesülését az emberi jogokról kötött európai egyezmény szellemében. Jelenleg 47 ország a tagja. Fehéroroszország "különleges vendég" jogállását felfüggesztették, mert ott az ET megítélése szerint nem tartják tiszteletben a demokráciát és az emberi jogokat. Öt állam - a Szentszék, az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Mexikó - megfigyelőként kapcsolódik az Európa Tanácshoz. Az ET parlamenti közgyűlése az egyes tagországok nemzeti parla mentjeinek képviselőiből tevődik össze, s évente négyszer tart ülésszakot a strasbourgi székházban. vissza Göncz Kinga: NagyBritannia elismeri a Szerbiával kapcsolatos érzékeny magyar álláspontot London, 2008. január 2 1., hétfő (MTI) - Oroszországról, az európai energiabiztonságról és különös hangsúllyal a koszovói kérdésről tárgyalt hétfőn Londonban Göncz Kinga külügyminiszter brit kollégájával, David Milibanddel. Az MTI kérdésére, hogy a szerbiai elnökválasztás el ső fordulójának eredménye alapján milyen esélyt lát a koszovói helyzet békés rendezésére, Miliband a londoni külügyminisztériumban megtartott egyórás megbeszélés után azt mondta: továbbra is reménykedik abban, hogy Koszovóban és a szélesebb térségben békés mederben maradnak a fejlemények. A brit külügyminiszter válaszában megemlítette, hogy Koszovóban 16 ezres NATOkontingens állomásozik. Hozzátette ugyanakkor: a béke és a rend fenntartása a helyi politikai vezetés felelőssége. Miliband kedvezőnek n evezte, hogy szerbiai elnökválasztás "teljes rendben", a korábbi választásoknál "jelentősen nagyobb" részvétel mellett zajlott. Göncz Kinga a tárgyalás után, magyar újságíróknak tartott külön tájékoztatóján azt mondta: nincs nézetkülönbség NagyBritan nia és Magyarország között a koszovói és a nyugatbalkáni helyzet megítélésében, és London tisztában van Magyarországnak a térségben élő magyar kisebbség és a közvetlen szomszédság miatti "érzékeny" helyzetével. Hozzátette: teljes az egyetértés London és Budapest között abban, hogy Szerbiának meg kell maradnia az Európa felé vezető úton, és nem szabad elindulnia az elszigetelődés felé. A magyar külügyminiszter elmondta: nyitottságot és érdeklődést tapasztalt Londonban Magyarország mint olyan európa i uniós ország iránt, amelynek "más a geopolitikai helyzete, és emiatt érdekeseket tudhat mondani ... érdekes lehet vele az együttműködés". Göncz Kinga egyértelműen nemmel felelt az MTI kérdésére, hogy Miliband - aki a megbeszélés utáni tájékoztatóján megemlítette a koszovói NATOkontingens jelenlétét - a kétoldalú tárgyaláson utalte arra, hogy a brit kormány esetleg tart egy szerb katonai beavatkozástól Koszovóban. Ezt egyébként független londoni elemzők sem tartják valószínűnek, sőt azt sem, hogy Belgrád gazdasági embargót alkalmazna Koszovóval szemben a tartomány függetlenné válása esetén. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni részlege a felzárkózó térségről összeállított rendszeres gazdaságipolitikai helyzetértékeléseinek legutóbbi kiadásában például azt írta: valószínűtlen, hogy Szerbia fontolóra venné a katonai beavatkozást Koszovóban, mert a tartományt a NATO jó eséllyel megvédené.
